zárlat

Nóri bejegyzéséhez kapcsolódva az utolsó órai közös értékelő beszélgetés során én is választ kaptam a legtöbb kérdésemre a kurzussal kapcsolatban és az észrevételeimet is meg tudtam fogalmazni. Hasznos volt a többiek véleményét, nehézségeit is meghallgatni és együttesen megvilágítani néhány, csak most a vége felé tisztázódni látszó kérdést, mint például az univerzális tervezés témájának, céljának eddigi közös feltárása, eredményei és további kutatási lehetőségei. A kurzus közben szintén jól jött volna néhány ilyen személyesebb beszélgetés, tapasztalatcsere, a sok önreflexió helyett.

A csapatmunkánkat az önértékelésünkben is kiemeltem, a projekt közepe, vége felé már tényleg nagyon inspirálóvá váltak a megbeszélések, gondolatcserék és jó érzés volt végre megtapasztalni, hogy egy ilyen jellegű tanulási folyamat során mennyi más kompetenciát lehet még aktivizálni a klasszikus tanulás mellett.

A blogolást mint ismeretszerzést és információmegosztást, kezdem egészen megkedvelni (ebben a 6 bejegyzés/1 este is közrejátszott talán.. de máshogy nem lehet) és a későbbiekben elképzelhetőnek tartom, hogy mint egyfajta jó kiindulási pontot és adatbázist használjam a félév során elkészült blogunkat.

És akkor most beszéljen(ek) a kép(ek):

ugye Zsófi?! ;)

Véget ért a móka mára...

Minden feszültség és küzdelem ellenére, így fejeztük be munkánkat híven jó szokásunkhoz. :) A mai órán lehetőséget kaptunk arra, hogy visszajelezhessünk Anitának a kurzussal kapcsolatban, illetve megfogalmazhassuk véleményünket a feladatokkal, féléves munkával kapcsolatban.

Kezdésnek egy önértékelőt töltöttünk ki. Ezzel kapcsolatban sokszor felmerült bennem kérdésként kitöltés közben, hogy mit is értékeljek? Bár a kérdések teljesen egyértelműek voltak, mégis sokszor elbizonytalanodtam. Nehezen értékeltem magam, hiszen az egész féléves munkát egy csapatként hoztuk össze, így a végére már kevésbé láttam tisztán a szerepemet, részemet az egészben. Volt egy-két konkrét feladat, teendő ami rám volt bízva, most mégsem éreztem ezt egyéni munkának. Valahogy a végére teljesen összeért a csapatunk.

A beszélgetés során jó érzés volt megfogalmazni mindazt ami a kurzus során kérdésként merült fel bennem, vagy ne egészen értettem a célját. Most már tisztábban látom a célokat, és így az eredményeket is. Azóta többször újragondoltam minden kérdéses részt, így a blogot is. Számomra talán ez jelentette a legnehezebb feladat, a legnagyobb kihívást. Korábban nem sok értelmét láttam a blogolásnak, nem igazán éreztem affinitást az ilyenfajta írásra. Személytelennek és céltalannak tűnt, így igencsak idegenné vált. A kurzus során természetesen volt célja az írásnak, több is mint gondoltuk volna. Így kezd közelebb kerülni hozzám. Mégis még mindig kissé kényszeresnek érzem, hogy adott időre adott mennyiségű tartalmat töltsek fel. A mennyiség, mint szempont nem tudott motiválni és rendszerességre bírni. (De hátha egyszer...)

Másik ominózus feladat a webinárium elkészítése volt, ami a mai napig nem készült el. Azt gondolom jól döntöttünk, amikor vállaltuk azt, hogy a prezit élő adásban mutatjuk be, minthogy rosszabb minőségben de webinárium formájában prezentáljuk. Ez egy olyan döntés volt, amit közösen hoztunk meg, nagy küzdelem és kétségbeesés után, mégis tartottuk magunkat ahhoz, hogy a közös munkát olyan formában prezentáljuk, ami méltó hozzá.

És néhány személyes jellegű gondolat... Örültem, hogy a csapattag dolgozhattam, nagy élmény volt a közös munka, sok újat tanultunk egymástól, nem csak szakmai szempontból. 

Köszönünk minden támogatást azoknak a fiataloknak, akik részt vettek a kutatásunkban, az "Egy Másik Út" Tanácsadó és Terápiás Központnak, a Mándy Iván Szakképző és Speciális Szakiskolának és Anitának!

"Hajó egy szerpentinen..."

korlátozott hozzáférés?

Milyen korlátai lehetnek a Google alkalmazásoknak? A GimpGirl Community-t bemutató prezentációban már szóba került, hogy egyes alkalmazások, azonnali kommunikációs és megosztási utak használata sajnos nem mindenki számára lehetséges, vagy működőképes. A Google alkalmazások rejtett, kijelzett vagy valamilyen módon manipulált képernyőtartalmai az ún. AJAX programozási nyelvet használják, olvasható az University of Minnesota honlapján. Ez pedig sajnos nem miden böngészővel és képernyőolvasó programmal kompatibilis (jelenleg a JAWS-szal és a ChromeVox-szal, amelyek innen tölthetők le.) Emellett a gyorsan változó információtartalmak és címkék kiszámíthatatlanná, így nehezen használhatóvá tehetnek egy-egy alkalmazást pl. a képernyőolvasóval dolgozó, vagy a projektünkben is vizsgált tanulásban akadályozott, illetve autista felhasználók számára.

A Google létrehozott egy útmutatót az alkalmazásaihoz való általános hozzáférhetőség bemutatására és támogatására, amelyben részletezi, hogy az egyes alkalmazások hogyan működnek speciális felhasználási feltételekhez alkalmazkodva, illetve ehhez milyen kiegészítő szoftverek lehetnek szükségesek. A Gmail-nél például képernyőolvasó program illesztéséhez, High Contrast téma beállításához és az ikonok szövegként való megjelenítéséhez szükséges instrukciókat tartalmazó linkgyűjteményt találunk. Többek között a Google naptárnál pedig olyan szükséges fejlesztéseket sorolnak fel, amelyek még inkább megfelelnek majd a felhasználói igényeknek (pl. a napi, heti, havi nézetet is jó lenne hozzáférhetővé tenni, a naptári változtatások auditív visszajelzése sem elérhető minden műveletnél és a navigáció sem működik még képernyőolvasóval.) Kimondottan pozitív az a törekvés, hogy megpróbálnak minden felhasználócsoport sajátosságait figyelembe véve előre tervezni és folyamatosan fejleszteni az alkalmazások hozzáférhetőségét, a felmerülő újabb igényeknek megfelelően.

budapest airport

Visszakerestem a blogon Eszter egyik, a Maria y yo c. spanyol dokumentumfilmet bemutató bejegyzését. Én is részt vettem a vetítésen és már akkor elkezdett minket foglalkoztatni, hogy a budapesti repülőtéren vajon milyen többletszolgáltatások és speciális kísérői támogatás érhető el a fogyatékos személyek számára. A filmben ugyanis a Barcelonában élő képregényrajzoló apuka rendszeresen teszi meg a röpke Spanyolország-Kanári szigetek távot, hogy láthassa a lányát (aki édesanyjával együtt az egyik kis szigeten él) és néhány éve már Mariaval közösen is utazgatnak Barcelonába s vissza. Kezdetben elég komoly nehézségekkel kellett szembenézniük a reptéren (az elsőbbségi beszállás szükségességét  valamiért csak akkor voltak hajlandóak elismerni a légitársaság munkatársai, amikor Maria - aki köztudottan utál vagyis nem bír, nem tud sorba állni -, megelégelve a végtelen ácsorgást, csomagjaival együtt levetette magát a beszállásra várakozó döbbent utasok lába elé a földre és hangos üvöltésben-sírásban tört ki.) Amióta azonban személyes kíséretet és különleges odafigyelést (na meg elsőbbségi beszállási lehetőséget) kapnak apa és lánya, Maria is nagyobb kedvvel indul a check-in pult felé. Plusz egy műhelytitok: mivel Maria nem szereti, ha szoros közelségben ül valaki mellette, apukája általában él a lehetőséggel és egy üres szék fenntartását kéri a saját két helyük mellett, "mivel, na jó nem gyakran, de előfordul, hogy Maria megharapja azt, aki szorosan mellette ül és esetleg zavarja őt." Csakhogy Maria még soha nem harapott meg senkit... Viszont így még a legnagyobb overbooking idején sem fordul elő, hogy egy felesleges harmadikkal kellene megosztani a széksort a gépen :)  

Repterünk honlapján a következő információkra bukkantam: a speciális segítséget, illetve a sajátos igényeket a gép indulása előtt 48 órával kell jelezni és időben (tehát jóval a gép indulása előtt) érkezni. Az utasfelvételi pulthoz vagy információs ponthoz érkező személyi segítő ezt követően szükség esetén segít az utasfelvételnél, majd elkíséri az utast a beszálló kapuhoz, hogy segítséget nyújtson az ellenőrzéseknél is. Továbbá az EU-ból induló járatokon a légitársaságok kötelesek ingyen szállítani az orvosi segédeszközöket és maximum két mozgást segítő berendezést, mely lehet kerekesszék, mankó vagy hasonló egyéb eszköz. A vakvezető kutyák szintén hivatalosan kísérhetik az utast az utastérbe. Leszálláskor, vagyis az úticél elérésekor egy másik segítő személy biztosítja a szükséges támogatást.

Kérdések, panasz esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóságon túl az adott légitársasághoz, a repülőtér üzemeltetőjéhez, végső jogorvoslatként pedig az illetékes szervekhez (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium), vagy az EU illetékes hivatalaihoz lehet fordulni. További információk a szabályozásról az European Commission honlapján (Mobility and Transport).

Eközben Egerben...

Egerben, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolájában elindult az első digitális osztály, mint kísérleti oktatási projekt. A nyolcadikosok tizenegy tantárgyat tanulnak tableten, azaz táblagépen; mind tanulói, mint pedagógusi részről nagyon pozitív fogadtatása van a programnak. Erről egy rövid videó a tv2 videótárban és az iskola honlapján is megtekinthető. Az projekthez az interakítv tananyagokat és a digitalizált formájú (ibooks formátumú), de amúgy hagyományos tankönyveket a Nemzeti Tankönyvkiadó készítette, az informatikai hátteret pedig a Szinva Net Informatikai Kft. biztosítja.

A tablet előnye, hogy praktikus, izgalmas, könnyen kezelhető, ráadásul vonzó tanulási környezetet teremt, új motivációt biztosít és más típusú tananyag feldolgozási módokra ad lehetőséget. Elfér benne az összes tankönyv anyaga és a szárazabb, elméleti ismeretek gyorsan, könnyedén kombinálhatóan a legfrissebb információkkal, újdonságokkal, illetve gyakorlati vonatkozásokkal az azonnali internet-hozzáférésen keresztül. Emellett nagy a hangsúly az interaktivitáson és a sokszínűségen: a tananyagot animációk, videók, önellenőrző kérdések, fogalomtár és interaktív tartalomjegyzék egészítik ki. A tanárok részéről tehát viszonylag más jellegű tanítás-tanulásszervezést és más típusú feladatbank összeállítását igényli a tablet-alapú oktatás, mint a hagyományos tankönyvalapú. Több a lehetőség és nagyobb a mozgástér, így könnyebbé és rugalmasabbá válhat a mindennapi iskolai munka. Az iskola pedagógusai nagy előrelépésként élik meg a váltást.

Sajnos kicsi a valószínűsége, hogy más iskolákban is bevezetésre kerülne hasonló projekt, bár az egri gyakorlóiskola jövőre pályázna további táblagépekre. A Nemzeti Tankönyvkiadónak viszont nagyszabású tervei vannak: céljuk egy ún. digitális hátizsák összeállítása, amelyben 120 digitalizált tankönyv válna belátható időn belül elérhetővé, "ami lefedi a teljes közoktatást." Sounds good! Csak aztán legyen elég táblagép..

beépített extrák

A blogunk eddigi bejegyzéseiben már sokféle különböző jellegű alkalmazásról esett szó, leginkább gyógypedagógiai vonatkozásban. Az univerzális tervezéshez talán kicsit közvetettebben kapcsolódnak, de egyre aktuálisabbak azok a fejlesztések, amelyek természeti csapások és katasztrófák (jelenleg épp a Fülöp-szigeteki tájfun, vagy nemrég a Sandy hurrikán), illetve a kiszámíthatatlan háborús események esetén akár életmentőnek is bizonyulhatnak. Ilyen az Earthquake App (földrengés alkalmazás), amelyet a Vörös Kereszt készített (tehát nem egyszerűen valami survival menőzésről van szó az iPhone-on), és amelyről a nemzetközi honlapon tovább informálódhatunk. Az alkalmazás adatokat közöl az epicentrum helyéről, a rengések erősségéről és megjelenít egy valós idejű térképet a veszélyeztetett zónáról, az éppen rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján. Továbbá egy ún. OneTouch üzenettel (vagyis egyetlen gombnyomással, na jó érintéssel) jelt adhatunk közeli hozzátartozóinknak arról, ha biztonságban vagyunk, illetve az alkalmazás segítségével egy közös családi 'menekülési vagy akciótervet' is készíthetünk, vészhelyzet esetére. Emellett a közelünkben épp befogadásra képes Vörös Keresztes menedékhelyekről és a közelgő esetleges további veszélyekről (mint amilyen egy tsunami vagy tűzvész) is tájékoztat. Hozzá tartozik még egy ún. toolkit, ami képes zseblámpafényt, vagy szükség esetén stroboszkópszerűen villogó fényt és hangjelzést is biztosítani, ha a OneTouch üzenet valamiért nem jött be.

“With more than 1 million downloads and high praise from the digital community, the Red Cross has established itself as a leader in mobile apps that put critical information in people’s hands when they need it most.”

A Vörös Kereszt tehát jogosan lehet büszke magára!

Egy másik életmentő alkalmazástípus az izraeli civil lakosság védelmét szolgálja: ezek a Hamas rakétatámadásaira figyelmeztető alkalmazások, amelyek hang- és fényüzenetekkel jelzik a légitámadás kezdetét, illetve végét, továbbá megadják a becsapódás pontos helyét és idejét. Izraelben működik ugyan egy átfogó figyelmeztető rendszer, de a szirénákat a lakásokban nem mindig hallani. Ha valakit szabadtéren ér légiriadó, információkat kaphat a legközelebbi menedékhelyekről is. Az alkalmazás ingyenes, felhasználói számára lehetővé teszi a privát üzenetváltást, de csak héberül elérhető. Mindenesetre eddig több mint százezren töltötték le. És még egy érdekesség: az egészet egy 13 éves kis srác, Liron Bar találta ki!

És nálunk?

Az egészségügyi ellátás témája (l. az előző bejegyzést, GimpGirl Community, ahol a nőgyógyászati vizsgálatot illetően merült fel a probléma) kapcsán utánanéztem, nálunk hogyan is valósul meg a fogyatékos személyek orvosi kezelése és sajnos elég aggasztó beszámolókat, történeteket, híreket találtam. A helyzet a szokásos: mindenkinek van rá ötlete, kész koncepciója, hogy hogyan működhetne jól, csak a gyakorlatban valahogy mégsem megy. A fogászati kezelést illetően (a belinkelt beszámolóban is egy ezzel kapcsolatos kálváriáról lehet olvasni) a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumának elnöke új egészségügyi központok létrehozását javasolja, akárcsak az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté ombudsman.  („Az egészségügyi szakellátás javítását olyan centrumok kialakításával látjuk lehetségesnek, amelyek speciális működési feltételeik révén biztosítani tudják a fogyatékkal élők sajátos igényeit.") Orvosi (netán fogorvosi) szempontból ennek szükségességét persze nem tudom és nem is szeretném megítélni, de valahogy az a benyomásom támad, mint a szegregált iskolarendszer vagy a korlátozott választójog esetében, nem is szólva ennek az átalakításnak az esetleges anyagi vonzatairól. Hozzanak létre például külön fogászati centrumot értelmi fogyatékos és/vagy autista gyerekeknek, felnőtteknek? Elfogadható érv, hogy az ő kezelésük, ellátásuk speciális tudást és felkészültséget igényel. Ám itt megint előkerül egy fontos szempont: a szakemberképzés (jelen esetben az orvos- és igen, a gyógypedagógus képzés) és a szakmák közötti együttműködés, illetve a már annyit hangoztatott interdiszciplináris megközelítés. Köztudott, hogy az orvosok sok esetben már a kezdetek kezdetén (csecsemőkorban) sem tudnak mit kezdeni a fogyatékosság tényével, nem tudják, hogyan mondják el a "rossz hírt" a szülőnek és hogyan adjanak neki többletsegítséget, útmutatást. A szakmai kommunikációs repertoárból hiányzik erre az esetre a 'forgatókönyv'. Nem lennék meglepve, ha bebizonyosodna, az egészségügyi ellátás többi területén is ez a helyzet. 

Biztos, hogy vannak szakmai, orvosi szempontok, amelyek indokolttá tehetik a speciálisabb beavatkozást, amire esetleg várni kell, vagy amit mondjuk csak egy adott helyen lehet igénybe venni. De ettől még a fogyatékos személyeknek és hozzátartozóiknak is joguk van a korrekt tájékoztatáshoz és ahhoz a többletsegítséghez, amely lehetővé teszi számukra az eligazodást egy átláthatóbb (!) egészségügyi rendszerben. Ahhoz, hogy ezt megkaphassák, nem feltétlenül kell egy új, specifikus intézményrendszert kiépíteni. Talán elegendő lenne a szolgáltatói oldal szereplőinek továbbképzése, szemléletformálása. Utóbbira egy jó példa a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének a más fogyatékossági típusokat képviselő szervezetekkel való együttműködésben készült 2010-es Fogyatékos EMBEREK az egészségügyben című kiadványa, amely az internetről is letölthető.

UniWebTerv élőben

Hétfőn webinárium nélkül, ámde gyönyörű prezink birtokában érkeztünk órára, ahol megtekinthettük a többi csoport munkáját. Két csoport webináriumot mutatott be, egy másik pedig prezentációt hangfelvétellel összekötve.
Mi, mint lázadók vagy digitális analfabéták (?) hagyományos élő showban adtunk számot kutatásunk eredményeiről. Mi élveztük, talán a közönség is. Azt gondolom, hogy sokkal élvezhetőbb volt így az előadásunk, mint egy webináriumban, sokkal jobban ki tudtuk hangsúlyozni azokat a pontokat amiket fontosnak tartottunk, illetve a vizuálisan megjelenített információ sem veszett el.

A prezink linkjét hamarosan elérhetővé tesszük Nektek!

GimpGirl Community

Az egyik óránkon a GimpGirl közösséget bemutató anyagokat dolgoztunk fel (egy prezentációt és a honlapjukat néztük meg, illetve a közösségi oldalakon található csoportjaikat is megkerestük). Egy alulról szerveződő, fogyatékos nőket tömörítő civil kezdeményezésről van szó, amelyhez bárki csatlakozhat, aki fogyatékossága mellett a nőiség kérdéseiről is szeretne véleményt nyilvánítani, tapasztalatokat cserélni és a tágabb (elsősorban online) közösség attitűdjét formálni, a közfigyelmet a kívánatos és ideális változtatásokra irányítani. Ez utóbbira példa, hogy a GimpGirl az online kommunikációt, a chat és az azonnali megosztás alapú kapcsolattartást, illetve a virtuális közösségi felületeket (pl. Second Life, Facebook, Twitter) szeretné a többi felhasználóval közösen minél univerzálisabbá, a lehető legszélesebb körben felhasználóbaráttá és a speciális egyéni szükségleteknek megfelelővé tenni. (A Second Lifeban legyen vakvezető kutya, aki auditív csatornánk keresztül tájékoztatja gazdáját a környezet releváns információiról, legyen lehetőség a kerekesszékes közlekedésre, általánosságban a chat és a megosztás legyen könnyen használható,továbbá annak módja a különböző fogyatékosságokhoz igazodva legyen mindenki számára elérhető.)

Nekem kifejezetten tetszett, hogy a GimpGirl facebook csoportja (amely egy zárt közösség) is határozottan kiáll a fenti elvek mellett, mégsem egy radikálisan önérvényesítő, mindenáron saját érdekeiket keresztülvivő társaságról van szó. Sok helyen hangsúlyozták, hogy elképzeléseiket, ötleteiket minden alkalommal a közösségi érdekekkel összehangolva fogalmazzák meg: nem azt tartják szem előtt, hogy NEKIK mi lenne a legjobb, hanem olyan megoldásokat, alternatívákat keresnek, amelyek számukra hatékony segítséget jelentenek ÉS emellett az összes felhasználónak adhatnak valami pluszt.

Továbbá a kezdeményezés pozitívumai között szerepel, hogy támogatják az aktuális tudományos eredmények publikációját (pl. a közösségi oldalakon található csoportjaikban megosztják az adott kutatási anyagokat), hatékony szakmai disszeminációt végezve az érintettek és a tevékenységüket figyelemmel kísérők körében. A honlap és a csoportok pedig egy olyan szabad fórumot teremtenek ezeknek a nőknek, ahol a hétköznapi nehézségeikről (pl. hogyan kaphatnak megfelelő nőgyógyászati ellátást? hogyan építhetik a párkapcsolatukat?) is nyíltan és egymást támogatva tudnak információt cserélni.

A GimpGirl mozgalomhoz egyébként bárki csatlakozhat
- aki személyes, politikai vagy tudományos szempontból fontosnak érzi e nőcsoport támogatását
- aki olyan kutatási céllal keresi meg őket, amely mindkét fél számára érdekes és amelyről együttműködés születik
- aki az aktuális párja miatt szeretne belépni (de fontos hogy az ismerkedés és a "dating site" vonal kizárva)

A honlapról idézve: "GimpGirl Community's mission is to bring women with disabilities together in the spirit of support, positivity and inclusivity." 
Egy ilyen közösség a magyar felhasználók körében is sikeresen működhetne!

életkori cenzus?

Most egy kicsit kilépve a gyógypedagógiai megközelítésből: nemrég egy rövid oktatófilmre bukkantam a Google Video Chat használatáról az idősebb korosztály részére. (Grandmother's Guide to Video Chat) Az jutott eszembe, hogy már csak az én két nagymamámat összehasonlítva is mekkora a különbség: egyikőjüktől naponta több e-mailt kapok, külföldi tartózkodásaim során gond nélkül tartjuk a kapcsolatot a skype-on és a távolsági buszjegyét is legtöbbször az internetről nyomtatja, míg a másik számára elképzelhetetlen, hogy el tudja olvasni az SMS-eit (6-8 éves kemény munkánk ellenére, vagyis számtalan sokszoros nagyításban készített algoritmus és használati útmutató birtokában sem..), vagy esetleg még a másik fél előtt, önszántából szakítson meg egy telefonhívást, felismerve a mobiltelefon piros gombjának érdemi funkcióit. (Mikor erre rádöbbentünk, "Akkor mégis hogy szoktad lerakni a telefont?", ő egyszerűen csak vállat vont: "Természetesen megvárom, amíg a másik lerakja...". Nos, kompenzációs stratégiának mindenesetre nem rossz.)

Ezzel vissza is térhetünk oda, hogy mit is kezdhetnek egymással a digitális bennszülöttek és a digitális bevándorlók? Hogy lehet, hogy egyeseknek könnyen megy az új készségek elsajátítása és alkalmazása, míg mások még csak meg sem próbálkoznak vele? És miért kell ezt figyelembe venni például a szakemberképzés, a különböző továbbképzések során? Gondolunk-e az univerzális tervezés fedőnév alatt az idősebb korosztályokra? Egész egyszerűen nem mindegy, hogy azok, akik számára az internetes alkalmazások és az IKT eszközök használata nem magától értetődő és mindennapos, milyen formában kapják meg a szükséges információkat. A fenti kis oktatófilm jól példázza ennek a problematikáját: bár szimpatikus, hogy egyből kiemeli a Google Video Chat előnyeit (mint hogy élőképet ad, ingyenes és viszonylag egyszerű használni), de azért elég erősen épít egy előzetes tudásra (nem gondolom, hogy a nagyik többsége mindentudóan bólogatna, amikor szóba kerül a webkamera, vagy a g-mail fiók). Egyből ezután ugrik a Voice and Video Chat Plug-in-ra (amit le kell tölteni ahhoz, hogy ez az egész rendszer felálljon..itt már garantált az unokák kétségbeesett feltárcsázása, szerintem). A g-mailbe való belépés utáni "Vess egy pillantást a chat ablakra" utasítás értelmezése, sőt egyáltalán a chat ablak lokalizálása is hosszú órákkal késleltetheti a sikerélményt (helyette a "keresd meg az oldal alján bal oldalon lévő területet" talán előrelépést jelentene.) És még lehetne folytatni..

Persze ez a humoros kis másfél perc azért értékelendő, de érdemes lenne kézzelfoghatóbb és kevésbé infantilis formában is segítséget biztosítani azoknak a nagyszülőknek, akik szeretnének videó chatelni unokáikkal. Vagyis az idősek, mint specifikus célcsoport elismerése, figyelembe vétele és támogatása az univerzális tervezés során egy érdekes feladat lehetne.

Google Earth

Nos, valami ilyesminek kell elképzelni majd a 3D-s Google Earth-t.
Azt gondolom, hogy ha mindez az én gépemen is így működne, és nem szaggatna, ha ezt az alkalmazást használom, akkor az nagyon szuper lenne.
És még egy valami...Találtam egy érdekes videót amit az Earth segítségével vettek fel... Érdekes dolgok láthatók, olvashatók, bár sokszor annyira picik, hogy nem tudom elolvasni a betűket, de a képről lehet következtetni.
Jó kis vitaindító téma lehetne....már akit érdekel a téma

na tessék....

Mint ahogyan azt a holnapi előadásunkon is fogjátok hallani, hiába infokommunikáció, hiába jelszó, hiába védelem...vannak veszélyek. Méghozzá az, hogy az adataink veszélybe kerülhetnek, ha valaki belép az általunk kreált, jelszóval védett "kis világunkba". És mivel a legtöbben az alkalmazások illeszthetőségét kihasználva tárolják dolgaikat, több adat is veszélybe kerülhet, melyet tárolunk virtuális világunkban.

Érdekesség arról, hogy a Google védelme is kijátszható....

Google és a világegyetem

Az alábbi linken egy érdekességet találtam.
Kit ne érdekelnének azok a dolgok, hogy milyen bolygók vesznek minket körül az Űrben? Őszintén bevallom, hogy engem nagyon, és most, hogy rátaláltam erre a linkre egyből beindult a fantáziám, hogy ezt az alkalmazást hogyan is lehetne felhasználni a gyerekek/ tanulók körében az érdeklődésük felkeltése érdekében, vagy akár az oktatásukban.
Az a tanuló, aki meg él- hal a témáért, neki maga a kánaán lesz az a látvány, ami majd elé tárul, ha az alkalmazást használni kezdi. Különös tekintettel vizsgált csoportjaink tanulóira.

Google Térkép épületeken belül

Sziasztok!

Az imént találtam egy olyan oldalt, ahol a Google Térképről az olvasható, hogy már épületen belül is segítséget nyújt a tájékozódáshoz. Azt gondolom, hogy miután a modern technikák világát éljük, ez nemcsak az általunk vizsgált csoportokon belüli tanulóknak szuper verzió, hanem akár számunkra is az lehet.

Jó lenne tudni, hogy ez milyen épületekre vonatkozik pontosan, de ha mindezt tovább bővítik a legfontosabb épületekre minden országon belül, ahol az ember látogatást tehet, akkor az szerintem nagyon szuper dolog lesz.

Ustream univerzális szempontból

"A 2007-ben indult Ustream.tv egy magyar startup vállalkozás - szolgáltatás (Start-up alatt olyan induló tudásintenzív vállalkozást értünk, amely kis tőke- és munkabefektetéssel is gyors növekedést produkál). Az oldalt két amerikai egykori honvéd, Brad Hunstable és John Ham, valamint egy magyar webfejlesztő, Fehér Gyula indította el. A cég nem csak annyiban kapcsolódik országunkhoz, hogy az egyik tulajdonos magyar a cégben, hanem azzal is, hogy a fő fejlesztői központja is Budapesten, a III. kerületi Graphisoft Parkban található." - mondja róla a wikipédia. Ezt tegnap még nem tudtuk amikor kipróbáltuk, de a felhasználók szempontjából azt gondolom nem ez a leglényegesebb információ, érdekességnek találó.

Az ismerkedés során az első benyomásom az volt a szolgáltatással kapcsolatban, hogy sokat mutat elsőre, de kevésbé informatív a használattal kapcsolatban. Közösen próbáltunk tájékozódni mit és hogyan tudunk a segítségével megvalósítani, mennyire használható egyáltalán a mi céljainkra (webinárium készítése)? Kezdetben úgy tűnt webcam segítségével és mikrofonnal egészen jól lehet videót rögzíteni. Mi azonban többre vágytunk, a képernyőképet szerettük volna láttatni a célközönséggel. Ez sajnos nem sikerült. Azonnal segítségért fordultunk, több oktató videót is találtunk a felhasználóktól, de egyik sem volt alapvetően informatív számunkra. Végül egy kiegészítő program segítségével sikerült összehangolni a dolgokat és úgy tűnt minden menni fog. (Ahhoz, hogy idáig eljussunk szükségünk volt 1,5 órára, angol nyelvtudásra.) Mégsem jártunk sikerrel... A hang és videó rögzítése nem sikerült, egyszer egyik, máskor másik működött csak. A beállítások abszolút nem voltak egyértelműek, visszamenőleg sem tudtuk kikövetkeztetni mit és mikor kell engedélyezni ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani amit kitaláltunk.

Webcamos videó rögzítésre azonban az oktatófilmek alapján kifejezetten alkalmas szolgáltatás, de univerzálisnak nem mondanám.

UniWebTerv

Így neveztük el az univerzális tervezést bemutató webináriumunkat. Tegnap kora délután összeült a csapat és nekiláttunk összerakni mindent, amit eddig megtudtunk, elolvastunk,tapasztaltunk és megkérdeztük, hogy webinárium formájában közzé tegyük.
A projektünk folyamatát egy hajót tematikában dolgoztuk fel prezi segítségével, amivel mindenki elégedett volt a végére, sikerült a projekt folyamatjellegét illetve a kérdőívezés eredményeit is összefoglalni benne.
A kész prezentációt többször végigpörgettük, elpróbáltuk a szinkront hozzá, próbáltuk felosztani a részeket. Közben egyre csinosabb lett a prezi is, de ekkor még nem sejtettük mi lesz ennek a vége. Egy igényes, jól strukturált, fantáziadús prezivel a kezünkben, a szinkronnal a szánkban nekiláttunk összehangolni a webináriumot.

Ehhez 2 programot néztünk meg (ustream, hangout) sajnos mindkettővel komoly problémáink adódtak. Ustreammel való próbálkozás során nem sikerült a webkamerát képernyő nézetre cserélni, Anna kutatómunkájának eredményeképpen kiderült, hogy ez csak egy másik program letöltésének segítségével sikerülhet. Multifunkcik lévén közben hangout próbálkozás is történt, de azt láttuk, hogy ez a program nem igazán alkalmas ilyen jellegű projekt megvalósítására, ugyanis a prezi képe teljesen elmosódik, túl kicsi, nem lehet rajta elolvasni semmit sem és felvétel közben a képernyő is szaggat. Az igényesen elkészített prezinket  pedig nem szerettük volna ezzel tönkretenni.
További ustreames próbálkozásunk eredménye az lett, hogy készült egy hangfelvétel, ami nem lejátszható illetve egy videofelvétel hang nélkül, ahol szintén teljesen szétesett a kép.

Így szombat este 8 órakor a csipetcsapat úgy döntött a webináriumot csak prezentáció formájában tudjuk hétfőn beadni, lesz ami lesz. A küzdelem fárasztó volt, problémamegoldásunk sokat fejlődött, de webináriumunk nem lett. :(

Technologies for autism

Újra olyan alkalmazások után kezdtem el kutatni, amelyek a legtöbb okos telefonon ingyen elérhetők és autizmussal élő személyeknek jelenthetnek segítséget.

Ezek közül néhányat én is letöltöttem és kipróbáltam. Keresés közben azonban nagyon kevés olyan jellegűt találtam, ami leírás alapján elegendő tájékoztatást ad arról mire és hogyan használható (ez sajnos az összes alkalmazásra jellemző szerintem).
Több napirend készítő alkalmazást találtam, nagyon kevés az, amely elérhető ingyenesen is, illetve nyelvi beállítást tartalmazna. Tehát univerzális tervezés szempontjából kevésbé használható. Egy spanyol nyelvű tűnt a legmegfelelőbbnek a próbára, ezt többféleképpen is lehet használni. Kevés képet tartalmaz, de bővíthető a telefonnal készített képekkel, saját napirend összeállítása rugalmas, bár elég statikus. Eseménysor összeállítására azonban kiválóan alkalmas, ilyen játékot sokszor játszunk a kisebbekkel, okos telefonon vagy tabin pedig sokkal izgalmasabb lehet.
A másik alkalmazás, amit nagyon hasznosnak találtam a timer volt. Ezt szinte minden helyzetben használjuk a gyermekekkel az idő strukturálása és a feladatok, játékok bejósolhatósága miatt. Adott idő van arra, hogy bizonyos feladatot, tevékenységet elvégezzen, az óra csipogása/villogása a feladat végét jelzi. Az, hogy milyen típusú eszközt használunk arra, hogy az időt láthatóvá és érthetővé (főleg ovisoknál) tegyük nagyon változatos lehet. Kisebbeknél az időjelölő (analóg órán post it), vagy homokóra, nagyobbaknál a csipogós timer a legjellemzőbb. Azonban van olyan, akinek egyfajta inger kevés ahhoz, hogy bizonyos tevékenységet lezárjon. Erre találtam egy olyan időmére alkalmazást, ami egy analóg óra képét jeleníti meg, az időtartamot digitális órán lehet beállítani rajta, és ezután az analóg órán megjelenik színessel az a terület ami az időtartamot jelöli, ez fokozatosan csökken és a végén hangjelzést ad.

Az alkalmazások kapcsán sokszor eszembe jutott, milyen jó lenne, ha én is értenék ahhoz, hogyan hozzak létre ilyen típusú jobban személyre szabható alkalmazásokat.
Egyáltalán van-e arra igény, hogy szakemberek ilyen jellegű tevékenységet végezzenek?

Ide jó lett volna elmenni a válaszokért.

Autizmus specifikusan gondolkodva

A tegnapi nap után sokat gondolkodtam azon, hogy a kérdőív összeállításánál miért nem törekedtünk még inkább arra, hogy autizmus specifikus legyen, miért nem strukturáltuk jobban, vagy támogattuk meg a kérdéseket/instrukciókat képekkel?

Aztán rájöttem, hogy nem feltétlenül volt ez hiba, hiszen minden attól függ mi a célunk vele. Nekünk az volt a nem titkolt célunk, hogy két csoporttal ugyanazt a kérdőívet töltessük ki (egyszerű feleletválasztós kérdések, fiatalokhoz közel álló téma) és a kitöltött kérdőívek közül következtetni tudjunk az adott csoport sajátosságaira. Ez azonban részletes elemzést kíván, a tegnapi alkalom során felmerült kérdések, problémahelyzetek kapcsán el is kezdem.

A kérdőív úgy készült, hogy önállóan, instrukció nélkül is ki lehessen tölteni. Természetesen jeleztük, hogy ha segítség kell, nyugodtan kérdezzenek. A kérdések egyértelműek, teszt kitöltés is készült kontroll személlyel, ő nem jelezte hogy bármi nehézsége adódott volna. (neurotipikus)

A segítségkérés nagyon jól működött a tegnapi csoportban, többször is kérték, hogy segítsek az értelmezésben.
De miért lehetett nehézségük? (néhány lehetséges magyarázat)

• "a két válaszlehetőségnek lehet metszete is" = a két válaszlehetőség egymást fedheti. Tehát nem tudok a háromból egyet kiválasztani, de az instrukcióban az szerepel, hogy egyet karikázzak be. (Ezt a "leginkább" szó jelzi) --> nem elég konkrét az instrukció számomra.
• A válaszlehetőségek közül azért nem tudok választani, mert egyik sem illik rám. Tehát akkor a "máshol" lehetőséget kell választanom és kifejtenem, de ezt nem tudom megfogalmazni! Mert túl tág jelentése van annak a szónak, hogy "máshol", nem elég konkrét.
• Az alábbiak közül karikázzam be azt, amit tanulásra használok és értékeljem 1-3-ig, hogy mennyire segíti a tanulásomat. Akkor most mit is kell csinálni? Két instrukció vagy kérdés is szerepel, nagyon nehéz felállítani a sorrendet (szerialitási nehézség) illetve a sorrend azonosítása után megtervezni és kivitelezni azt (tervező-kivitelező funkciók zavara).

A fenti esetek csak példák arra, mi lehet ilyenkor a fiatal fejében, de rávilágít arra milyen nehézségekkel szembesül egy kérdőív kitöltése kapcsán. Érdemes tehát még jobban specifikálni a kérdőívet? Még konkrétabb kérdéseket feltenni?
Végeredményben mindannyian ki tudták tölteni a kérdőívet, kértek segítséget, tehát biztosítottunk egy gyakorlási lehetőséget arra, hogy hasonló helyzetben mi a teendő.

Autizmus specifikus kérdőív?

Tegnapi nap során kitöltettem a kérdőívünket autizmus spektrum zavarral élő fiatalokkal. A serdülők heti rendszerességgel járnak szociális és kommunikációs képességeket fejlesztő csoportra, melyet egy gyógypedagógus és egy pszichológus hallgató vezet.

A kérdőív összeállításakor szempont volt, hogy megfelelően strukturált és egyértelmű legyen. A kérdőív felvétele előtt sokat tanakodtunk azon a csoportvezetőkkel, hogy szükséges-e bemennem, jelen lennem mialatt töltögetik. Utólag kiderült, mindenképpen hasznos volt, hogy bent voltam.

A fiatalok kevésbé voltak motiváltak a kérdőív kitöltésére, nem igazán lelkesedtek az ötletért, de egy rövid instrukció és indoklás megfogalmazása után mindannyian sikeresen kitöltötték.

Problémás kérdések voltak:

• "Mire használod leginkább a számítógépet?" (tanulásra, internetezésre, játékra) - itt arra hívták fel a figyelmemet, hogy a "tanulás" és az "internetezés" metszet is lehet (amennyiben halmazokban gondolkodunk)! Természetesen erre azt javasoltam, hogy mindkettőt karikázza be. De ennek az instrukciónak el kellett hangoznia ahhoz, hogy tovább tudjon lépni.
• "Hol használod leggyakrabban a számítógépet?" (Sehol, otthon, iskolában, máshol.......) - többüknek is problémát okozott a "máshol" válaszlehetőség megfogalmazása, itt rövid kérdésekkel tudtam segíteni őket.
• Az utolsó kérdésben 2 instrukciót is adtunk, ez szinte minden esetben problémát okozott, további egyéni instrukciót igényeltek hozzá.

A kérdőívezés jó tapasztalat volt, hasznos volt, hogy láthattam őket a kitöltés közben, hiszen ennek alapján már körvonalazódik mit is jelenthet az, hogy autizmus specifikus-e egy kérdőív, illetve szükséges-e, hogy az legyen?

még még Apple ! - Siri

(Csak, hogy tisztázzuk semmi szerződésem nincs az Apple céggel, de mit tehet az ember, ha egyszer ennyire jók...?! Hát ír róla :) )

Az iPhone-ok egyik legnagyobb újítása a Siri volt. Ennek a beépített funkciónak köszönhetően nem kell a telefont nemhogy néznünk, de érintenünk sem és így is irányítani tudjuk, utasításokat tudunk neki adni, kérdezni tudunk tőle. Ez nem csak látássérült emberek számára remek lehetőség, de nagy könyebbség lehet azoknak is, akik finommotorikája akár spasztikus izomzatuk miatt nem teszi lehetővé a mobil használatát illetve, hogy ne menjünk ennyire messzire az autó vezetőknek is nagy segítség lehet.
Hangunk segítségével küldhetünk sms-t, indíthatunk telefonhívást, állíthatunk be naptári emlékeztetőt, vagy akár megkérdezhetjük, hogy milyen jó éttermet tud a közelben :)

Videó

Apple accessibility, mert még bőven van, ami említésre méltó

Ha már így belefogtam az Apple termékek részletesebb elemzésébe az univerzális tervezés témakörében, akkor már abba se hagyom... hiszen annyi minden van még, amiről nem írtam.

• SoundAMP R (jobb): ez a program mind iPhonere, iPodra és iPadre is elérhető. Az App lényege, hogy a beépített vagy a headsetben lévő mikrofon segítségével felerősíthetőek a környezetünk hangjai. Állítható a hangerő, hangszín, a háttér hangok zajszintje valamint rögzíteni is lehet vele az így változtatott hangokat, zajokat.
  
• Proloquo2Go (bal): ez egy augmentatív és alternatív kommunikációs App szintén iPhone, iPad és iPodtouch-ra.
  Egyelőre sajnos még csak angol nyelven elérhető, de természetes, élőbeszéd hangzású hangokat tartalmaz. Több mint 14000 szimbólum található meg benne, valamint automatikusan ragozza is a szavakat.
  
  Utóbbi programot angol nyelvterületen remekül használják nem beszélő autista gyerekekkel és felnőttekkel is. Reméljük magyarul is elérhető lesz egyszer.

Google naptár- Neptun barátság

Sziasztok!

Nézzétek mire leltem!!!!
Ezek szerint mégsem olyan rossz, hogy Neptunra váltottunk a mi ETR-ünk helyett...
Ezt ki fogom próbálni... :) És ha a vizsgált csoportunk is mindezt meg tudná csinálni, az maga lenne tökély! :)

Google Apps iskoláknak

Lehet, hogy ezt nem ártana majd egyszer kipróbálni/ megvizsgálni, autistáknál és tanulásban akadályozottaknál.
Megnézném, hogy azok, akik így tanulnak, tanulásuk mennyire hatékony, az együttműködésük mennyire jó, és hogyan is működik ez.

spanyol temperamentum

Tegnap a Spanyol Inzézetben voltam egy vetítésen. Egy grafikus, képregényíró spanyol férfi jött bemutatni  a nem rég képregénye alapján készített filmet. A férfi nem mellesleg édesapa is és a film az Ő és lánya életéről szól, aki autista.

María y yo a film eredeti címe.
Dokumentum film, de nem a megszokott módon. Rengeteg  grafikával van tartkítva.

A film előzetese  valamint az előtte levetített 'érzékenyítő' film.

A film nagyon tetszett (és a könyvet is beszerzem, ha tudom), de ami még jobb volt az a film után következő közös beszélgetés az édesapával.
Nagyon tetszett a látásmódja, lányának nem csak elfogadása, de csodálata, ami a kisfilmeken is jól érzékelhető szerintem. Rengeteget tud nevetni- ahogy mesélte- azokon az embereken, akik szúrós szemmel megbámulják őket, illetve nem egy vicces történetet is mondott arról, hogy miként szokta formálni az emberek lányához való hozzáállását.
A filmet Spanyolországban nagyon sok helyen vetítették és a TV-ben is többször leadták. Az apa elmesélése alapján Maríat azóta felismerik az emberek és sokuknak változott a hozzáállása is.

Mindenkinek ajánlom! 

hangalapú keresés a Google-ban

Sziasztok!

Újabb Google újításra bukkantam a neten böngészve. Szerintem ez egy nagyon jó újítás, hiszen a autista csoporton kívül, másik csoportunk a tanulásban akadályozottak, akiknek köztudott, hogy helyesírásuk nem mindig jó. Így azt gondolom, hogy nem csak autistáknak, hanem nekik is hasznos lehet ez a fajta keresési funkció, hogy nem beírja, hanem bemondja a telefon mikrofonjába az adott szót, kifejezést, melyre rá szeretne keresni. Hihetetlen miket ki nem találnak...

autizmus és Apple

Sziasztok!

Eszter által feltett témának én is utánanéztem, és ezt a linket találtam.Bár itt inkább felnőtt autistákról van szó, de azért gondoltam belinkelem, hogy hasonló alkalmazások, milyen sikerrel jártak, miket lehet javítani segítségükkel náluk.

még mindig Apple...

...ellenben most egy alkalmazást találtam, ami nagyon megtetszett és kapcsolódik is a  kutatásunk egyik célcsoportját adó személyekhez.

Hiszen ez egy autista gyermekeket segítő app, nevezetesen a 'Model Me Going Places'. Lényege, hogy bizonyos élethelyzeteket és azoknak a megoldását, feladatok kivitelezését videóként rögzítették és ennek megnézése is fejleszti a gyermek szociális készségeit és segítséget ad neki a mindennapi élethelyzetek megoldásához.Tehát modellezi a gyermek ill. felnőtt számára a szociális helyzeteket.
Az alkalmazás nagyon könnyen kezelhető és iPad ill. iPhone formájában bármikor ott lehet a gyermekkel (felnőttel).
Az első menüpontban a szituáció helyszínét választhatja a gyermek majd egyre szükíthati a keresését.

Majd következnek a videók hanggal, felirattal:

További verziói még a programnak: 

• Model Me Faces&Emotions
• Organization&Motivation
• Confidence&Bullying Prevention
• Tips&Tricks
• Friendship
• Conversation Cues
• Interactive- Practising Conversations

Szerintem mindegyik témakör remek és nagyon hasznos.

A honlap itt elérhető és persze az alkalmazás az iTunes-ban. 

kinek mi

A héten egy izgalmas monodrámát láttam a Thália színház stúdiójában, a Vakságot. A darab egy látását fokozatosan elveszítő nő története: felkavaróan mesél mindennapi küzdelmeiről, sikereiről, próbálkozásairól, - vak emberek rövid történeteiből, léttapasztalataiból és az alkotók saját élményeiből építkezve egyfajta vak stand-up comedy láthattunk. Sokszor hihetetlenül viccesen bemutatva egy-egy kegyetlenebb pillanatot ("És amikor már egy jó ideje üvöltöztem neki, hogy na álljon végre arrébb, egy kezet éreztem a vállamon: Ne haragudj, segíthetek? Csak mert tíz perce egy lámpaoszloppal kiabálsz!"), a közönséget is bevonva kaptunk egy órányi katarzist és sok órányi gondolkodni valót. Az előadás után egy beszélgetéssel folytatódott az est, lehetett kérdezni az alkotóktól és a rendezésben közreműködő Vakok Szövetségét képviselő nagyon szimpatikus nőtől, Zsuzsitól. Szóba került néhány, az elmúlt évek során a vak embereket támogató, társadalmi integrációjukat megkönnyítő intézkedés, előrelépés (vagy legalábbis annak vélt terv, újítás), többek között például a Braille írással is feltüntetett értékjelzés a régebbi ötezres bankjegyeken. A darabban volt is egy olyan rész, amikor Lillának, a vak nőnek fizetnie kell és ezt csak úgy tudja menedzselni, hogy a nagyobb címleteket a farzsebében, a kisebbeket pedig az első zsebében tartja (na és persze bízik a szerencsében, hogy nem vágják át..). Zsuzsi elmesélte, hogy ez a Braille-ötezres - bár jó ötletnek tűnt - sajnos nem volt eléggé átgondolva, mert a jelek gyorsan kisimultak, elkoptak. Erről találtam egy cikket, ahol részletesen elemzik, mi is a probléma: "Az egyforma méretű bankjegyek között eligazodni képtelen vakok helyzetét ráadásul néha kihasználják, rosszul adnak vissza nekik, vagy a ténylegesnél kisebb címletűként kezelik a tőlük kapott pénzt. A csalást bebizonyítani pedig borzasztóan nehéz, hiszen ők sem reklamálhatnak a kasszától való távozás után.Nagyban segítené viszont a vakok önálló fizetését, ha az euróhoz hasonlóan a forintbankók is eltérő méretűek lennének."

Továbbá a pár éve készült Braille-utcanévtáblák ellentmondásos fogadtatásáról is beszélgettünk. Zsuzsi szerint ez szintén jó ötletnek tűnt és a Vakok Szövetségében a szándékot értékelték is, csak megint elmaradt az egyeztetés és az érintettek tényleges bevonása. Egyrészt a vak emberek közül is kevesen ismerik a Braille-t, másrészt felmerülnek bizonyos technikai problémák: minden utcasarokra nem fog tábla kerülni - így hogyan találhatnának rájuk? (Talán végig kellene tapogatniuk az összes házfalat és utcasarkot? Körbe kéne kérdezősködniük a járókelőktől, hogy ugyan van-e itt Braille-tábla? Ehelyett akár azt is megkérdezhetnék, hogy milyen utcában vannak...És ha éppenséggel megtalálják, vajon megfelelő magasságban van-e kihelyezve ahhoz, hogy el tudják olvasni? Ha pont szakad az eső, vagy a hó, vagy egyszerűen csak koszos, akkor előtte majd letörölgetik? És még lehetne folytatni...) 

Azt hiszem, ebből egyértelmű: attól még, hogy mi, a többség egy bizonyos újítást, ötletet jónak és hatékonynak gondolunk, azért ne felejtsük el megkérdezni róla azokat sem, akiknek szeretnénk megkönnyíteni a helyzetét. Így elkerülhető a látszatintézkedés gyanúja vagy az utólagos kínos rádöbbenés.   

    

Az IGAZI univerzális tervezés II.

Ahogy ígértem az előző bejegyzésemben most sorra veszem, hogy milyen beépített támogató rendszereket biztosít az Apple a könnyebb felhasználás érdekében (fogyatékos emberek számára is).

Text-to-Speech Technológia: egy felolvasó program, ami kijelölt részeket, de akár teljes szövegeket is felolvas választható férfi/ női hanggal és különböző tempóval

VoiceOver: minden Apple termékbe beépített felolvasó, mely nem csak a szövegeket olvassa fel, hanem az egyes elérhető menüpontokat, segít táékozódni a kijelzőn, verbális információt ad az eszköz töltöttségéről, elérhető WiFi hálózatokról, dátumról, időről stb. Rengeteg nyelven elérhető így természetesen magyarul is, állítható gyorsasággal. Továbbá hangeffekteket is alkalmaz figyelmeztetésül pl.: ha egy alkalmazás meggyílt, ha a képernyő/oldal betöltődött. Apró figyelmesség, azonban hihetetlen hasznos lehet, hogy mikor a VoiceOver "beszél" az összes futó alkalmazás hangja ill a zene is lehalkul.
iPad-en kifejezetten egyszerűen működik, hiszen ha valamit egyszer megérintünk a képernyőn, akkor hallhatjuk, hogy mi az, majd két érintéssel aktiválhatjuk is.

Braille displays: bloetooth-on keresztül csatlakoztatható braille 'kijelzők', melyekhez még külön software telepítése se szükséges, rögtön irányítható vele az összes apple eszköz. Magyar nyelven is kapható.

Videó a braille display-ről

'Szó befejezés': egy-két karakter gépelése után a rendszer felajánl lehetséges végződéseket, így segít elkerülni a a hibás gépelést, és a rossz betűzést is.

Allpe for all

Természetesen az említetteken kívül még számos dolog segíti, hogy az apple termékek minél szélesebb körben felhasználhatóak legyenek, itt csak 1-2 fontosabbat, érdekesebbet említettem.

google térkép

Az alábbi linken a Google térképújításairól olvashattok. Kétféle eljárás olvasható, melyek segítségével mi 3D-s képeket láthatunk. Repülőgépekről készített képek, valamint emberi háton cipelt gép által készített képek fényképei segítségével készítették el a programot. Így nem csak légi felvételek képeit láthatjuk, hanem olyan helyekről is láthatunk képeket, ahova gyalog lehet csak eljutni és testközelből lehet csak képet készíteni az adott helyről, hogy annak lényege látható legyen.

Újabb facebook fejlesztés

 Bár tudom, hogy nem a témánkba vág, de a minap hallottam a rádióban, hogy a facebook újabb fejlesztésekbe kezdett. Hangjelzésekkel turbózná fel az oldalt, ugyanis, amikor valakinek új üzenete érkezett, akkor nem csak egy kis piros jelzést lehet majd látni, hanem a rendszer hangjelzéssel is felhívja a figyelmet arra, hogy olvassuk el az újabb bejövőt.

Az alábbi link mellé jár egy videó is, ahol megnézhetitek, meghallgathatjátok, hogy milyen lesz majd a hang.
Hogy igazából ennek mi a pontos célja, valamint mennyire fogunk ennek majd örülni, és mennyire fogjuk ezt majd használni, az majd kiderül. Valamint kik fognak ennek örülni, kiknek lesz ez az újítás hasznos, az is a jövő zenéje.

Tablet (vagy ahogy én használom: Tabi ;) )

Ezt a rövid összefoglalót találtam böngészés közben! (linkre kattintva "teaching with tablets" fülecskénél jelenik meg)

Nagyon tetszik maga a kivitelezés, szépen tagoltan és vizuális megerősítve jelennek meg rajta az információk, illetve érdekes volt végigfutni a statisztikákat is a tabi használattal kapcsolatban.

Az oldal kapcsán gondoltam arra, hogy felhasználóként én is véleményezem, természetesen univerzális szemüvegen keresztül.

Én lassan egy éve használom a tabit, amivel anyukám meglepett. Kínai utazása során akadt rá, kisebb nagyobb küzdelmek árán sikerült olyan operációs rendszert szerezni rá, ami itthon is kompatibilis. Az alapbeállítások nagyon egyszerűen kezelhetők, teljesen egyértelmű (szerintem) mit hol és hogyan tudok beállítani rajta. Óriási élmény volt, hogy azonnal szinkronizálta a két postafiókomat, illetve a google naptáraimat. A nagy szinkronizálás közepette azért megijedtem, és voltak fenntartásaim az adatvédelemmel kapcsolatban. Erre többen is felhívták a figyelmemet, önmagában a szinkronizálás nem jelent gondot, inkább a letölthető alkalmazások jelenthetnek veszélyt a tárolt adatok szempontjából.

Ahogy kezdtem egyre jobban belejönni a használatba újabb és újabb alkalmazásokkal ismerkedhettem meg. Rengeteg dolog elérhető ingyenesen is, a különböző böngészőktől elkezdve a személyi edző programokig. Minden alkalmazásban az a jó, hogy teljesen személyre szabható, ennek hátránya, hogy a személyre szabáshoz elég sok személyes adatra is szükség van. 

Amint megtaláltam minden számomra szükséges alkalmazást (pl.: bevásárló lista, emlékeztető, hogy megfelelő mennyiségű vizet igyak naponta, teendők rendszerezésére és elkészítésére szolgáló határidőnapló, órarend készítő, dropbox, stb) és a sajátomnak éreztem ezt a kis kütyüt, el is kezdtem tovább kutakodni, mihez kezdenék én ezzel a gyerekekkel?

A "piacon" rengeteg oktató anyagot találtam, olyan játékokat amik valamely tananyag játékos feldolgozását biztosítják, bár jó részük angol nyelven elérhető.  Ezek kevésbé személyre szabhatóak, de biztosan lehet olyan anyagokat is találni, ami több szerkesztési lehetőséget biztosít a felhasználónak. 

Nálunk nagy sláger volt a mesekönyv, több mesekönyv is letölthető a tabira, még lapozni is nagyon klasszul lehet, ezt a húgom kifejezetten élvezte, több játékot is építettünk a mesekönyv köré.

A tanulásban én is nagy hasznát veszem a kis eszköznek, jegyzetet készíteni nagyon szeretek benne, mert sokkal gyorsabb és könnyebben megosztható másokkal. Volt, hogy prezentáció közben ezt használtuk a csoporttal "puskának", sokkal könnyebb volt ezen követni a prezentációnk menetét, mint elveszni a jegyzetek között. 

Illetve nekem nagy segítséget jelent az olvasásban, rengeteg cikket, könyvet ezen olvastam, utazás közben sokkal kényelmesebb volt.

Celebrate

Sziasztok!

Az alábbi tanulmányban egy digitális tananyag- fejlesztési projekt bemutatásáról olvashattok, melyben magyar iskolák is részt vettek. Nem is írok róla semmit, olvassátok el!

eLEMÉR? Új pajtás...?

Sziasztok!

Nem tudom, hogy hallottatok-e már eLEMÉR-ről. Nos eddig én sem, de búvárkodásomnak köszönhetően rábukkantam. Nem, nem egy társkereső oldalon, igazából eLI-nek nem is ez a "funkciója".

Az alábbi linken és preziben megismerhetitek, jobban bemutatkozik, ami csak jó, hiszen nélküle sok mindent nem tudnánk meg az iskolák IKT használatáról, valamit arról, hogy miket kéne még fejleszteni.

Komolyra fordítva a szót...

Sziasztok!

Találtam egy cikket, ami eléggé érdekes volt számomra. Igazából egy kutatásról szól, ahol a szerző második, negyedik és hatodik osztályosokkal végzett kutatást Nyugat- Magyarországon.
Bár 3 évvel ezelőtt készült a kutatás, úgy gondolom, hogy a kérdések ma is aktuálisak, és kíváncsi lennék, hogy a százalékok mennyire és melyik területen ugrottak fel, vagy csökkentek. Érdemes megnézni az utolsó táblázatot, mely összefoglalja, hogy a gyermekek/ tanulók mivel töltik nagyrészt a számítógép előtt töltött időt.
Teljes mértékben egyetértek a szerzővel abban, hogy a gyermekek 9-10 éves koruktól kezdve kezdenek egyre inkább érdeklődni az internet és a számítógép iránt. Ekkor kellene leginkább olyan szakképzett embereknek megjelenniük a képben, akik rávilágítanak, hogy az internet nem csak a játékok világából áll, és olyan hasznos információkkal, tudással látják el őket, melyeket javukra fordíthatnak mind az iskolán kívüli, mind az iskolán belüli világban. Nagyon fontos a gyermek/ tanuló személyiség fejlődése is, melyről már eleget tanultunk/hallottunk, és mindannyian tudjuk, hogy bizonyos játékok, oldalak mennyire és milyen hatással vannak mindezekre.

gmail testreszabása

Sziasztok!

Ezt a témát már vettük az órán, de úgy gondolom, hogy aki lemaradt róla, valamint aki nem hallgat ilyeneket, annak hasznos információkkal szolgálhat ez az oldal. A megújult gmail-t mutatják be, hogy milyen módon tudjuk azt testre szabni a nekünk legmegfelelőbben.

Az IGAZI univerzális tervezés 1.

Hát igen, szeretjük az Apple-t...

node most még jobban !

Létrehoztak ugyanis egy iBook Author nevű szerkesztő programot, amivel kiadók, de akár hétköznapi tanárok is könnyedén tervezhetnek interaktív tananyagot. A legnyagyszerűbb a dologban, hogy a kész tananyagját mindenki felrakhatja az iTunes-ra is, így mi is könnyedén és INGYEN letölthetjük a más tanárok által már elkészített anyagokat. A szerkesztés igazán egyszerű (szerintem még könyebb, mint a SMARTprogrammal) hiszen a kész Word formátumú szövegeket csak be kell húzni a szerkesztő felületre és még csak újra begépelni sem kell. Könnyedén adható hozzá képgaléria, videók, 3D-s képek, de még összefoglaló tesztkérdések is, amik persze rögtön javítanak is. Itt találjátok a videót is hozzá.

Én az első nagy lelkesedésem után azt gondoltam, hogy ez mind szép, de nem Magyarországon, majd rákerestem az iTunes-on, hogy van e már valaki által készített magyar tananyag éééééés VAN !
Persze nem sok, de van és az szuper jó, fizikából.

Szerintem egy jól összeállított tananyag ilyen formában sokkal megkönnyítheti a diákok életét is (és a tanárét is) hiszen miközben otthon újra feldolgozza az anyagot is látja a videókat és magyarázatokat.

Az már csak egy remek plusz, hogy ha a diáknak saját iPadje van, akkor tanulni is könnyű számára, hiszen könnyedén tud fontos szöveget kijelölni az olvasmányból, ahhoz jegyzetet írni majd később csak a jegyzeteit is külön visszanézni az egyes kijelölt szövegekkel.

Természetesen az Apple figyel az akadálymentesítésre is és mindenki számára könnyen használhatóvá teszi ezen anyagokat 1-2 beépített alkalmazás segítségével, amiről majd a későbbiekben írok.

A projekt első lépései

A dokumentálással, így a bloggal is kissé elmaradtam, de az őszi szünet előtt sor került a Google alkalmazások használatával kapcsolatos kérdőívek kitöltetésére a Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola (ahol a szakpedagógiai gyakorlatom közoktatási részét teljesítettem) egy kilencedikes és egy tizedikes osztályában. A kérdőívek kiértékelése folyamatban van, illetve az autizmussal élő tanulók csoportjában kapott eredményekkel való összehasonlítás is érdekesnek ígérkezik! Előzetesen talán annyi, hogy a legtöbb diák, bár rendszeresen használja az internetet (e-mailezés, játék, Facebook), a Google alkalmazások közül csak néhányat ismer (kereső, képkereső, térkép, fordító) és a tanulási folyamatban még nem látja ezeknek akkora szerepét, fontosságát. Pozitívum, hogy a pedagógusok nyitottak ezekre az újításokra, többek között például az osztályok szabadidős programjain, nagyobb iskolai eseményein készült fotókat a Picasán osztják meg a gyerekekkel.

A kérdőívezést követő rövid, a Google alkalmazásait ismertető prezentációmat (http://prezi.com/p-8nrklh2jke/google-alkalmazasok/) szintén lelkesen fogadták; úgy tűnt, a diákoknak és a pedagógusnak is sok új információt, gyakorlati alkalmazási lehetőséget tudott mutatni. Persze nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez az egyszeri alkalom elegendő lett volna ahhoz, hogy mostantól minden tanuló Google naptári időbeosztást készítsen vagy a Google Scholarban keresgéljen anyagot a házi feladathoz, de talán kezdetnek hasznos volt! 

Milyen körülmények között?

Mai filmélményem kapcsán több kérdés is megfogalmazódott bennem a projektünk kapcsán.

A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál keretében láttam ma az Anton itt van című orosz dokumentumfilmet. A film egy autizmus spektrum zavarral élő fiú néhány évét dokumentálja, családjának helyzetét feltárva (fiát egyedül nevelő halálos beteg édesanya és a családdal kevésbé törődő édesapa), illetve az oroszországi ellátórendszer útvesztőibe vezet el minket. Mindenképpen érdemes megnézni a filmet, azt gondolom jó képet ad magáról az autizmusról is, bár a jelenségeket nem magyarázza, de talán a sztereotípiáknak ellentmondó vagy legalábbis más esetet mutat be. Számomra nagy öröm volt, hogy a filmben nagy hangsúlyt kap az, hogy az autizmussal élő emberek is érző lények, ugyanúgy képesek szeretni és adni másoknak, még akkor is, ha ezt számunkra sokszor nehezen értelmezhető módon teszik.

A projektünk és a kurzus során rengeteg olyan eszközzel ismerkedhettünk meg amelyek nagyban segítik a tanítási-tanulási folyamatokat, segítséget nyújtanak a mindennapi életünkben, és fogyatékos emberek számára is elérhetőek vagy speciális nekik, az ő igényeiknek megfelelően tervezték.

Mindezeket azt gondolom tekinthetjük az ellátórendszer egy kis szeletének. Ma Magyarországon mi gyógypedagógus hallgatóként jórészt rutinosan használjuk, ha nem is napi szinten, de tisztában vagyunk a működésükkel (google alkalmazások, youtube stb.) és lassacskán azt is tisztábban látjuk miként tudjuk ezek segítségével hatékonyabbá tenni a gyermekek tanulási folyamatait.

Mi a helyzet azokkal a gyermekekkel, felnőttekkel akik azonban a nekünk teljesen alapellátásnak tűnő szolgáltatásokat sem érhetik el? 

Azt gondolom, hogy ez nem csak a filmben bemutatott oroszországi helyzetre lehet igaz, hanem hazánkban is találhatunk olyan régiókat, ahol még a megfelelő iskola, a taneszközök illetve a plusz óraszám vagy fejlesztés, terápia sem elérhető, IKT eszközök pedig szóba sem kerülnek.

Természetesen ez csak egy gondolat a film kapcsán, továbbra is azt gondolom fel kell készülnünk ezen eszközök használatára, de a filmben ábrázolt helyzetet sem szabad elfelejtenünk.

Ízelítő a filmhez (ebben a film részleteit, illetve a rendező kommentárját láthatjátok).

Boardmaker

Ezen a héten illetve a következőn digitális támogató szolgáltatásokkal ismerkedünk meg az órán. Itt jött az az ötletem, hogy szívesen megosztanám a csoporttal a Boardmaker - tapasztalataimat. A hétfői órán reményeim szerint mesélhetek pár percet erről, illetve vizuálisan is megerősíteném a mondandót néhány kész eszköz bemutatásával.

Korábban autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek terápiáján használtam illetve készítettem képkommunikációs eszközöket a program segítségével. 

A Boardmaker alapvetően egy képszerkesztő program ami nagyon sok funkcióval rendelkezik. Először bonyolultnak tűnt a használata, de egykét alkalom és elkészített napirend után már egyszerűbben kezelhető. A felhasználói felület viszonylag egyértelmű, a képek beillesztése, kicsinyítés-nagyítás illetve más szerkesztési műveletek könnyen elérhetőek, nekem a több kép összeillesztése illetve a komplett napirend összeállítása okozott nehézséget. Ehhez több lapon kell dolgozni egyszerre majd ezeket összeilleszteni, szerkeszteni.

Nagy előnye, hogy iszonyú mennyiségű képanyagot tartalmaz, rengeteg kategóriába rendezve. Ez alkalmanként nehezíti a keresést. Pl. étkezés, szabadidő, érzelmek, ünnepeket, emberek. A képanyag tovább bővíthető, nekem erre sokszor volt szükségem, mert minden gyermek más absztrakciós szinten lehet, nem mindegyikőjük tudja értelmezni a rajzolt tárgy képét, sokszor a tárgyról készült fényképet kellett beillesztenem. 

A terápiák során én alapvetően a következőkre használtam a programot:

• szabálykártyák készítése
• napirend összeállítása
• szociális történetek készítése
• folyamatábrák készítése

De ezen kívül sok más kreatív ötlet megvalósítására is alkalmas lehet. Óriási hátránya, hogy nagyon drága beszerezni... :(

A 30 napos ingyenes verziót itt lehet kipróbálni. Illetve bővebb információt is olvashattok róla.

Az órán pedig mindezt képekben is prezentálom.

Univerzális a brosúránk

A projekt részeként feladatunk volt, hogy készítsünk egy brosúrát, ami a projektünket mutatja be választott célközönségnek. Mi a szülőket szerettük volna megszólítani, ezért össze is ültünk mind a négyen, hogy kigondoljuk hogyan tudjuk ezt megvalósítani.

A cél eléréséhez szükségünk volt egy brosúra készítő programra, mert azt gondoltuk szebb lehet illetve időt is spórolunk ennek segítségével. A mybrochuremaker-re esett a választásunk. Egy regisztráció szükséges ahhoz, hogy elkezdjük gyártani az anyagunkat, ez viszonylag egyszerű volt, de mint később kiderült az első lépésekkor sok információt nem kaptunk arról, hogy milyen felhasználóként érdemes regisztrálni. Ez a kész fájl mentésekor lett fontos, de kis segítséggel megoldottuk a problémát.

A program több sablont is felkínál, rengeteg skin elérhető, illetve adott skinhez adott struktúra is tartozik. Ez nekem sokat segített abban, hogy milyen jellegű információt fontos szerepeltetni rajta, illetve keretet adott annak is, hogy miről mennyit írhatunk, így ne estünk túlzásokba.
Könnyedén lehet képeket beilleszteni, ezek méretét variálni. A szöveges részeknél sajnos a program nem tudta értelmezni a következő karaktereket: ö, ő, ü, ű. Viszont rajtunk nem lehet kifogni, először megpróbáltuk átfogalmazni mondandónkat úgy, hogy ezek a betűk ne szerepeljenek benne... :) Több kevesebb sikerrel. Aztán feladtuk a harcot és ékezet nélkül vittük be a szöveget. engem ez a mai napig frusztrál, de nem volt más lehetőségünk ilyen keretek között.

Egyetértettünk abban, hogy mindenképpen a szülőket szeretnénk megszólítani, hiszen a projektünk célja nem csak az, hogy a fiataloknak egy "segédeszközt" mutassunk be, hanem az is, hogy ebbe a folyamatba a szülőket is bevonjuk, nekik is segítséget kívánunk nyújtani abban, hogyan tudnak aktívan és hatékonyan részt venni gyermekeik időbeosztásának tervezésében illetve ennek tanításában.

Íme a kész termék:

újítások II.

Zsófi bejegyzéséhez csatlakozva én is egy-két újításról írok, amit a Google fejlesztett ki.
Már egy jó ideje elérhető a GoogleChrome telefonra tölthető verziója is. Ez biztosítja a GoogleVoiceSearch funkciót is, ami ugyan az elején még nem működött pontosan, a sok különböző emberhang miatt, ám a fejlesztésnek köszönhetően a saját hangunkra állíthatjuk be a keresőt. Ezzel egy teljesen személyre szabható funkciót kínál a Google, amely az univerzális tervezés fogalmát is tökéletesen kimeríti. Arról nem találtam információt, hogy ez az opció már magyar nyelven is elérhető e, de angolul már mindenképp és az amerikai cég ígérte is a többi nyelvre való kiterjesztését. Továbbá mivel a Google gondosan figyel az adatvédelem betartására bármikor lehetőségünk van törölni a Google Account-unkból a rögzített hangmintánkat.
A GoogleMaps funkciói közül fontos újítás, hogy a térképen már az offline routing is biztosított, azaz ahhoz, hogy megtervezzük az utunkat szükséges internet hozzáférés, ám ha út közben újra kell terveznünk már nem szükséges online lenni. A GoogleTéképekkel már több mint 100 város 3D-s nézete is elérhető.

Továbbá az itt elérhető videó az IndoorGoogleMaps kis összefoglalója, amely sok segítséget nyújthat épületeken belüli tájékozódáshoz, legyen az reptér, bevásárlóközpont, múzeum, kórház....
Ez egyelőre csak az USA-ban és Japánban elérhető, de reméljük mihamarabb biztosítják használatát Magyarországon is, mert rendkívül hasznosak lehetnek. 

Megújuló google alkalmazások

Sziasztok!

A minap hallottam a rádióban, hogy a Google Maps megújul ( Letölthető verzió a linken! ). Szerintem nagyon hasznos ez az új funkció, és ha egy picit kreatívak vagyunk, akkor az órákat is fel tudjuk dobni egy picit, nomeg a srácokat, egy- egy izgalmas feladattal. :)  Legalábbis én mindenféleképpen így csinálnám, mielőtt megtanítanám nekik kezelni.

http://www.terkepek.com/terkepek/google-maps

Google alkalmazások az oktatásban

Sziasztok!

Ma már központi szerepet tölt be a számítógép, valamint az internet az életünkben.
A google egy olyan oktatói csomagot fejlesztett ki, melyet egyaránt használhatnak diákok és tanárok az iskolákban.
Az alábbi linkre kattintva megnézhetitek, hogy maga a csomag miről is szól, mire jó, mire nem jó...stb.
Nagyon jó ötletnek tartom mindennek a használatát már általános iskolában, így rutint szerezhetünk az ilyen alkalmazások kezelése során, valamint a hasonló rendszerek, alkalmazások sem lesznek számunkra idegenek...

Íme a link: http://www.iot.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=678:google-alkalmazasok-az-oktatasban&catid=130:ikt-az-osztalyomban&Itemid=215

Ez a link egy rövid prezit tartalmaz, mely nagyon jól és érthetően foglalja össze azt, hogy mi tartozik az IKT fogalma alá, nagyon jól összeszedi az IKT eszközeit, valamint érthetően bemutatja a web 2.0 lényegét.
http://prezi.com/-ahsyl3xkvys/ikt/

32 ötlet a Google alkalmazások használatára az iskolában

A linket itt elérhetitek : a lényeg 2:45-től kezdődik

http://www.youtube.com/watch?v=-AI1CNpa0rU

Van benne 1-2 szuper ötlet pl: szülőkkel való találkozók egyeztetése, a gyerekek házi feladatának vezetése, amely mind a tanár, mind a szülők és a gyermek számára is látható.

Egy makói iskola és az IKT

Sziasztok!

Találtam egy linket, mely egy makói iskola IKT fejlesztéséről szól. Hogyan valósult meg, mik a tapasztalatok,  mi az ami változott mind a tanárok, mind a diákok életében. A szómagyarázat is nagyon érdekes és hasznos a végén, hiszen sokszor használunk olyan szavakat, melyek jelentésével nem vagyunk 100%-ig tisztában, vagy nem is hallottuk még őket.
Érdemes végig olvasni a linket, nagyon érdekes, és jó tudni, hogy van ilyen iskola Magyarországon.

http://www.almasi.hu/News/Document%20Library/iskolaportrek_almasi.pdf

Kérdőívezés indul!

Ezen a héten elindult a projektünk gyakorlati része is, szerdán a szakpedagógiai gyakorlatomon kiosztottam a  kérdőív kitöltéséhez szükséges szülői beleegyező nyilatkozatokat abban a két osztályban, ahol tanítani szoktunk. A 9-10-esek már előre nagyon kíváncsiak voltak a kérdőívre és mikor meghallották, hogy a számítógép használati és az internetezési szokásaikról lesz szó, egyből biztosítottak az együttműködésükről. Remélem, jövő szerdáig töretlen marad a lelkesedésük!
Párhuzamosan Eszter és Nóri is elindítják majd a kérdőívezést az autista gyerekcsoport körében, így lehetőségünk lesz összehasonlítani a két eredményt!

Egy rövid, papíralapú kérdőívet állítottunk össze, egyszerű kérdésekkel, jól strukturált formában. A gyakorlat során ugyanis az volt a tapasztalatom, hogy a diákok nem igazán szeretnek írni, hosszú, kifejtős válaszokat adni, így a karikázós (A-D lehetőség) változat mellett döntöttünk. Eszter bejegyzéséből már kiderült, hogy mire is fókuszálunk: próbálunk egy átfogó képet kapni a diákokról, mint internetes felhasználókról és a Google alkalmazásokkal kapcsolatos előfeltevéseikről (pl. használják őket, de nincsenek tisztában vele, hogy ezek Google alkalmazások, vagy csak egyet-kettőt ismernek). Ezen belül fontosnak tartjuk kiemelni az alkalmazások szerepét a tanulásban, az iskolai munkában, a szabadidő szervezésében és erről szeretnénk néhány új információt, ismeretet is átadni a diákoknak! Ezért egy rövid prezentációval készülök majd a jövő hétre, amelyben terveim szerint bemutatom a Google keresőfunkcióit, a Scolar alkalmazást, a webalbumot, a térképet és a naptárat, illetve a végén létrehozunk majd egy Google csoportot az osztálynak. Az osztályfőnök együttműködésével remélhetőleg egy rövid, osztályszintű projekt elindítására is lesz majd lehetőség: az osztályt érintő események rögzítése a naptárban, fotómegosztás, alkalmazások használata az iskolai órákon és még van néhány ötletem.. Szóval készülök a szerdára!

a projekt első komolyabb lépése

Elkészült a kérdőívünk !

A projektünk tehát jelenleg ott tart, hogy jövő héten készen állunk a kérdőívek kitöltetésére.

Ezt egy szakközépiskolában, illetve egy alapítványnál fogjuk kitöltetni nagyjából azonos életkorú tanulásban akadályozott illetve autizmus spektrum zavarral élő gyerekekkel.

A kérdőívünk a számítógéphasználati szokásaikra kérdez rá (mennyit ülnek gép előtt, mire használják, hol jutnak számítógéphez...) illetve a Google alkalmazásokkal kapcsolatos ismereteikre (melyiket használják az alkalmazások közül, mit használnak tanuláshoz ...).
A kérdőívet nyomtatott formában fogják megkapni a tanulók, ami ugyan a kiértékelést számunkra nehezíti viszont a kitöltést könnyíti, hiszen minden gyermek számára nem tudnánk számítógépet biztosítani.

Tervezzük továbbá, hogy a szakközépiskolában egy interaktív bemutatót is tartunk (Anna) a gyerekeknek, amiben ismertetjük röviden az egyes alkalmazásokat és megpróbálunk bevezetni az osztály számára egyet az alkalmazások közül, amit hosszú távon is remélhetőleg használni fognak.

Így állunk hát jelenleg.

Kicsit másképp...

Sziasztok!

Egy linken az alábbi cikket találtam. Bár nem kapcsolódik a témához teljesen, szerintem érdemes elolvasni. Elgondolkodtató és igaz dolgok vannak meg benne, szerintem.



Világ helyzete: Az oktatási rendszer hazugságai és képmutatása-A h...: Elnézést, de a cikk kicsit hosszabb lesz, viszont annál fontosabb a mondanivalója! Mivel jómagam is középiskolai oktatásban (de inkább nev...

linkek

Sziasztok!

Gondoltam, azoknak, akiket érdekel az Univerzális tervezés, mint téma, segítek egy kicsit. Így arra jutottam, hogy eme téma alá össze fogom gyűjteni a félév során azokat a linkeket, melyek számunkra hasznosak, hasznosak voltak, és Nektek is nyugodt szívvel ajánljuk.

Rögtön az első link, melyet kiemelnék: http://iktweb2gyp.blogspot.hu/2011/12/idokep-es-univerzalis-tervezes.html

Érdekes google alkalmazások: http://www.bitport.hu/kkv/a-google-nem-csak-kereso

:)Akiket nyomon követünk : http://univerzalis.blogspot.hu/2012/10/ut-projektterv.html

Akivel egyetértünk: http://weszelyorsolya.blog.hu/2012/05/13/eselyegyenlo_tlen_seg_a_felnottoktatasban_az_informacios_tarsadalom_i

UDL: minden ami fontos lehet

Végre megtaláltam, amit mindannyian annyira nagyon kerestünk (azt hiszem):
Universal Design for Learning

Mit is jelent az, hogy univerzális? (még mindig...)

A következő cikket olvasva némileg elbizonytalanodtam, hogy mit is értünk mi univerzális tervezés alatt. Illetve mi értjük, de ez a fogalom még úgy tűnik nem univerzális.

Mindenesetre hasznos volt végigolvasni és egy új felhasználói nézőpontot kapni a google alkalmazásokról.

Itt a cikk: Is google's new, universal design a great step forward?

Továbbképzések pedagógusoknak

Anna nyomán elkezdtem keresgélni és utánanézni a lehetséges továbbképzéseknek IKT eszközök témakörében.
Az eredmény azt kell, hogy mondjam elég bíztató és ez meglepő is volt számomra.

"Jelenleg 159 számítástechnikával, informatikával kapcsolatos továbbképzés szerepel a jegyzéken, melyből 109 foglalkozik kifejezetten az infokommunikációs technológiával. Jelen továbbképzések nemcsak hagyományos tanfolyami formában végezhetők el, hanem távoktatásban is. A nyilvántartott programok célcsoportja a közoktatás valamennyi szereplőit megcélozza az óvodapedagógustól a középiskolai tanárig. A továbbképzések ismeretszintek (alap, közép, haladó) és tartalom szerint is differenciálódnak." (Rétey Andrea és Demeter József, Oktatási Hivatal)

A továbbképzések jegyzékét itt lehet böngészni.

Sok olyat is találtam, hogy egy Kiadó szervez továbbképzést pl.: Mozaik Kiadó is. Választani lehet az IKT képzés- általános ismeretek /humán tanórák/ reál tanórák illetve alsó tagozat modulok közül. Nekem ez azért tetszett,mert itt már kész számítógépes programokat, digitális tankönyveket interaktív táblához, web könyveket otthoni tanuláshoz és egyén anyagokat is biztosítanak.

Edutainment

Néhány napja Mérő László egy témánkhoz is kapcsolódó előadásán jártam, melynek tárgya az Edutainment volt. Köztudott, hogy a tanár küldetése az education, a diák igénye az entertainment, így a játszva tanulás fogalmát, vagyis az edutainment-et nem lehet elégszer hangoztatni, ha oktatásról van szó. Mérő alapgondolata a következő volt: a játék jutalma önmagában van, kívülről nem motiválható és ráadásul nem is létfontosságú. Akkor mégis miért játszunk? És nem csak mi emberek, az állatok is! Grastyán Endre majmokkal végzett kísérletei során azt találta, hogy a játéktevékenység alatt az agyban olyan kémiai vegyületek termelődnek, amelyekre kis mennyiségben a szervezetnek mindenképpen szüksége van. Valójában tehát létfontosságú, hogy olyan dolgokat is csináljunk, amelyek nem létfontosságúak!

Mivel Mérő hosszú időn át foglalkozott számítógépes játékok tervezésével és emellett pszichológiával, érdekelni kezdte, hogy mi lehet egy-egy játék sikerességének, népszerűségének hátterében, mégpedig lélektani szempontból. Érdekes, tette hozzá, hogy egyetlen olyan játék van, amely annak ellenére vált abszolút addiktívvá , hogy nem lehet benne nyerni, csak késleltetni a vesztést, ez pedig a Tetrix... De a legtöbb számítógépes játékban azért mégiscsak van egy cél vagy küldetés, egy megoldásra váró probléma, a játék lényege tehát a kontroll és az előrehaladás. Itt egyből eszembe jutott Marc Prenskey Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók c. tanulmányának példája, amelyben mérnökhallgatóknak készítettek egy "Mentsd meg az űrállomást a pusztulástól!" jellegű számítógépes játékot, azzal a rejtett céllal, hogy a küldetés teljesítése során mindenkinek a gyakorlatban kelljen elsajátítania egy, a száraz egyetemi előadások formájában amúgy megtaníthatatlan tervezőszoftver kezelését. 

Tehát csak akkor tudunk megtanulni valamit igazán, ha közben élvezzük is? Úgy néz ki, hogy igen! Mérő szerint, ha egy játék felépítése, célja, tartalma összeillik az ún. boldogságportfóliónkkal, akkor előszeretettel fogunk vele játszani, méghozzá minél többet.  Ez az, amire az általa csak üzleti gondolkodóknak nevezett személyiségek, mint példéul Bill Gates vagy Steve Jobs igazán rá tudtak érezni: vizsgáljuk meg az emberek boldogságportfólióját és találjuk ki, mire vágynak! Tehát ha oktatási céllal készül egy játék, elsősorban a célcsoport igényeit kell szem előtt tartani: hogyan érhető el ennél a csoportnál az ún. flow élmény, a teljes bevonódás? Fontos, hogy azonosulni lehessen az aktuális cselekvéssel, megfelelő nehézségű legyen a feladat, világos célokkal, azonnali visszajelzéssel. Így beindul a tökéletes koncentráció, a kontroll feladása és az én-tudat időleges elvesztése, a végeredmény pedig: a tényleges tudás megszerzése. 

Mindez jól hangzik, de sajnos a gyakorlatban jelenleg elég kevés olyan edutainment típusú játék létezik, amely eleget tenne a fenti feltételeknek. Rendszerint ott bukik el a dolog, hogy ezek túlságosan oktatásízűek, tényleges használatuk során pedig felerősödik kötelező jellegük. Érdemes lenne tehát jó példákkal előállni és a tervezési folyamat során a felhasználói oldalt is figyelembe venni! 

Záró gondolatként Pat Kane szavai hangzottak el: "A játék az lesz a XXI. századnak, ami a munka volt legalább háromszáz évig az ipari társadalomnak: a megismerés és az értékteremtés domináns módja."


Az előadás a MindenGyerek konferencián hangzott el, 2012 október 4-én.