Google alkalmazások az oktatásban

Sziasztok!

Ma már központi szerepet tölt be a számítógép, valamint az internet az életünkben.
A google egy olyan oktatói csomagot fejlesztett ki, melyet egyaránt használhatnak diákok és tanárok az iskolákban.
Az alábbi linkre kattintva megnézhetitek, hogy maga a csomag miről is szól, mire jó, mire nem jó...stb.
Nagyon jó ötletnek tartom mindennek a használatát már általános iskolában, így rutint szerezhetünk az ilyen alkalmazások kezelése során, valamint a hasonló rendszerek, alkalmazások sem lesznek számunkra idegenek...

Íme a link: http://www.iot.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=678:google-alkalmazasok-az-oktatasban&catid=130:ikt-az-osztalyomban&Itemid=215

Ez a link egy rövid prezit tartalmaz, mely nagyon jól és érthetően foglalja össze azt, hogy mi tartozik az IKT fogalma alá, nagyon jól összeszedi az IKT eszközeit, valamint érthetően bemutatja a web 2.0 lényegét.
http://prezi.com/-ahsyl3xkvys/ikt/

32 ötlet a Google alkalmazások használatára az iskolában

A linket itt elérhetitek : a lényeg 2:45-től kezdődik

http://www.youtube.com/watch?v=-AI1CNpa0rU

Van benne 1-2 szuper ötlet pl: szülőkkel való találkozók egyeztetése, a gyerekek házi feladatának vezetése, amely mind a tanár, mind a szülők és a gyermek számára is látható.

Egy makói iskola és az IKT

Sziasztok!

Találtam egy linket, mely egy makói iskola IKT fejlesztéséről szól. Hogyan valósult meg, mik a tapasztalatok,  mi az ami változott mind a tanárok, mind a diákok életében. A szómagyarázat is nagyon érdekes és hasznos a végén, hiszen sokszor használunk olyan szavakat, melyek jelentésével nem vagyunk 100%-ig tisztában, vagy nem is hallottuk még őket.
Érdemes végig olvasni a linket, nagyon érdekes, és jó tudni, hogy van ilyen iskola Magyarországon.

http://www.almasi.hu/News/Document%20Library/iskolaportrek_almasi.pdf

Kérdőívezés indul!

Ezen a héten elindult a projektünk gyakorlati része is, szerdán a szakpedagógiai gyakorlatomon kiosztottam a  kérdőív kitöltéséhez szükséges szülői beleegyező nyilatkozatokat abban a két osztályban, ahol tanítani szoktunk. A 9-10-esek már előre nagyon kíváncsiak voltak a kérdőívre és mikor meghallották, hogy a számítógép használati és az internetezési szokásaikról lesz szó, egyből biztosítottak az együttműködésükről. Remélem, jövő szerdáig töretlen marad a lelkesedésük!
Párhuzamosan Eszter és Nóri is elindítják majd a kérdőívezést az autista gyerekcsoport körében, így lehetőségünk lesz összehasonlítani a két eredményt!

Egy rövid, papíralapú kérdőívet állítottunk össze, egyszerű kérdésekkel, jól strukturált formában. A gyakorlat során ugyanis az volt a tapasztalatom, hogy a diákok nem igazán szeretnek írni, hosszú, kifejtős válaszokat adni, így a karikázós (A-D lehetőség) változat mellett döntöttünk. Eszter bejegyzéséből már kiderült, hogy mire is fókuszálunk: próbálunk egy átfogó képet kapni a diákokról, mint internetes felhasználókról és a Google alkalmazásokkal kapcsolatos előfeltevéseikről (pl. használják őket, de nincsenek tisztában vele, hogy ezek Google alkalmazások, vagy csak egyet-kettőt ismernek). Ezen belül fontosnak tartjuk kiemelni az alkalmazások szerepét a tanulásban, az iskolai munkában, a szabadidő szervezésében és erről szeretnénk néhány új információt, ismeretet is átadni a diákoknak! Ezért egy rövid prezentációval készülök majd a jövő hétre, amelyben terveim szerint bemutatom a Google keresőfunkcióit, a Scolar alkalmazást, a webalbumot, a térképet és a naptárat, illetve a végén létrehozunk majd egy Google csoportot az osztálynak. Az osztályfőnök együttműködésével remélhetőleg egy rövid, osztályszintű projekt elindítására is lesz majd lehetőség: az osztályt érintő események rögzítése a naptárban, fotómegosztás, alkalmazások használata az iskolai órákon és még van néhány ötletem.. Szóval készülök a szerdára!

a projekt első komolyabb lépése

Elkészült a kérdőívünk !

A projektünk tehát jelenleg ott tart, hogy jövő héten készen állunk a kérdőívek kitöltetésére.

Ezt egy szakközépiskolában, illetve egy alapítványnál fogjuk kitöltetni nagyjából azonos életkorú tanulásban akadályozott illetve autizmus spektrum zavarral élő gyerekekkel.

A kérdőívünk a számítógéphasználati szokásaikra kérdez rá (mennyit ülnek gép előtt, mire használják, hol jutnak számítógéphez...) illetve a Google alkalmazásokkal kapcsolatos ismereteikre (melyiket használják az alkalmazások közül, mit használnak tanuláshoz ...).
A kérdőívet nyomtatott formában fogják megkapni a tanulók, ami ugyan a kiértékelést számunkra nehezíti viszont a kitöltést könnyíti, hiszen minden gyermek számára nem tudnánk számítógépet biztosítani.

Tervezzük továbbá, hogy a szakközépiskolában egy interaktív bemutatót is tartunk (Anna) a gyerekeknek, amiben ismertetjük röviden az egyes alkalmazásokat és megpróbálunk bevezetni az osztály számára egyet az alkalmazások közül, amit hosszú távon is remélhetőleg használni fognak.

Így állunk hát jelenleg.

Kicsit másképp...

Sziasztok!

Egy linken az alábbi cikket találtam. Bár nem kapcsolódik a témához teljesen, szerintem érdemes elolvasni. Elgondolkodtató és igaz dolgok vannak meg benne, szerintem.



Világ helyzete: Az oktatási rendszer hazugságai és képmutatása-A h...: Elnézést, de a cikk kicsit hosszabb lesz, viszont annál fontosabb a mondanivalója! Mivel jómagam is középiskolai oktatásban (de inkább nev...

linkek

Sziasztok!

Gondoltam, azoknak, akiket érdekel az Univerzális tervezés, mint téma, segítek egy kicsit. Így arra jutottam, hogy eme téma alá össze fogom gyűjteni a félév során azokat a linkeket, melyek számunkra hasznosak, hasznosak voltak, és Nektek is nyugodt szívvel ajánljuk.

Rögtön az első link, melyet kiemelnék: http://iktweb2gyp.blogspot.hu/2011/12/idokep-es-univerzalis-tervezes.html

Érdekes google alkalmazások: http://www.bitport.hu/kkv/a-google-nem-csak-kereso

:)Akiket nyomon követünk : http://univerzalis.blogspot.hu/2012/10/ut-projektterv.html

Akivel egyetértünk: http://weszelyorsolya.blog.hu/2012/05/13/eselyegyenlo_tlen_seg_a_felnottoktatasban_az_informacios_tarsadalom_i

UDL: minden ami fontos lehet

Végre megtaláltam, amit mindannyian annyira nagyon kerestünk (azt hiszem):
Universal Design for Learning

Mit is jelent az, hogy univerzális? (még mindig...)

A következő cikket olvasva némileg elbizonytalanodtam, hogy mit is értünk mi univerzális tervezés alatt. Illetve mi értjük, de ez a fogalom még úgy tűnik nem univerzális.

Mindenesetre hasznos volt végigolvasni és egy új felhasználói nézőpontot kapni a google alkalmazásokról.

Itt a cikk: Is google's new, universal design a great step forward?

Továbbképzések pedagógusoknak

Anna nyomán elkezdtem keresgélni és utánanézni a lehetséges továbbképzéseknek IKT eszközök témakörében.
Az eredmény azt kell, hogy mondjam elég bíztató és ez meglepő is volt számomra.

"Jelenleg 159 számítástechnikával, informatikával kapcsolatos továbbképzés szerepel a jegyzéken, melyből 109 foglalkozik kifejezetten az infokommunikációs technológiával. Jelen továbbképzések nemcsak hagyományos tanfolyami formában végezhetők el, hanem távoktatásban is. A nyilvántartott programok célcsoportja a közoktatás valamennyi szereplőit megcélozza az óvodapedagógustól a középiskolai tanárig. A továbbképzések ismeretszintek (alap, közép, haladó) és tartalom szerint is differenciálódnak." (Rétey Andrea és Demeter József, Oktatási Hivatal)

A továbbképzések jegyzékét itt lehet böngészni.

Sok olyat is találtam, hogy egy Kiadó szervez továbbképzést pl.: Mozaik Kiadó is. Választani lehet az IKT képzés- általános ismeretek /humán tanórák/ reál tanórák illetve alsó tagozat modulok közül. Nekem ez azért tetszett,mert itt már kész számítógépes programokat, digitális tankönyveket interaktív táblához, web könyveket otthoni tanuláshoz és egyén anyagokat is biztosítanak.

Edutainment

Néhány napja Mérő László egy témánkhoz is kapcsolódó előadásán jártam, melynek tárgya az Edutainment volt. Köztudott, hogy a tanár küldetése az education, a diák igénye az entertainment, így a játszva tanulás fogalmát, vagyis az edutainment-et nem lehet elégszer hangoztatni, ha oktatásról van szó. Mérő alapgondolata a következő volt: a játék jutalma önmagában van, kívülről nem motiválható és ráadásul nem is létfontosságú. Akkor mégis miért játszunk? És nem csak mi emberek, az állatok is! Grastyán Endre majmokkal végzett kísérletei során azt találta, hogy a játéktevékenység alatt az agyban olyan kémiai vegyületek termelődnek, amelyekre kis mennyiségben a szervezetnek mindenképpen szüksége van. Valójában tehát létfontosságú, hogy olyan dolgokat is csináljunk, amelyek nem létfontosságúak!

Mivel Mérő hosszú időn át foglalkozott számítógépes játékok tervezésével és emellett pszichológiával, érdekelni kezdte, hogy mi lehet egy-egy játék sikerességének, népszerűségének hátterében, mégpedig lélektani szempontból. Érdekes, tette hozzá, hogy egyetlen olyan játék van, amely annak ellenére vált abszolút addiktívvá , hogy nem lehet benne nyerni, csak késleltetni a vesztést, ez pedig a Tetrix... De a legtöbb számítógépes játékban azért mégiscsak van egy cél vagy küldetés, egy megoldásra váró probléma, a játék lényege tehát a kontroll és az előrehaladás. Itt egyből eszembe jutott Marc Prenskey Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók c. tanulmányának példája, amelyben mérnökhallgatóknak készítettek egy "Mentsd meg az űrállomást a pusztulástól!" jellegű számítógépes játékot, azzal a rejtett céllal, hogy a küldetés teljesítése során mindenkinek a gyakorlatban kelljen elsajátítania egy, a száraz egyetemi előadások formájában amúgy megtaníthatatlan tervezőszoftver kezelését. 

Tehát csak akkor tudunk megtanulni valamit igazán, ha közben élvezzük is? Úgy néz ki, hogy igen! Mérő szerint, ha egy játék felépítése, célja, tartalma összeillik az ún. boldogságportfóliónkkal, akkor előszeretettel fogunk vele játszani, méghozzá minél többet.  Ez az, amire az általa csak üzleti gondolkodóknak nevezett személyiségek, mint példéul Bill Gates vagy Steve Jobs igazán rá tudtak érezni: vizsgáljuk meg az emberek boldogságportfólióját és találjuk ki, mire vágynak! Tehát ha oktatási céllal készül egy játék, elsősorban a célcsoport igényeit kell szem előtt tartani: hogyan érhető el ennél a csoportnál az ún. flow élmény, a teljes bevonódás? Fontos, hogy azonosulni lehessen az aktuális cselekvéssel, megfelelő nehézségű legyen a feladat, világos célokkal, azonnali visszajelzéssel. Így beindul a tökéletes koncentráció, a kontroll feladása és az én-tudat időleges elvesztése, a végeredmény pedig: a tényleges tudás megszerzése. 

Mindez jól hangzik, de sajnos a gyakorlatban jelenleg elég kevés olyan edutainment típusú játék létezik, amely eleget tenne a fenti feltételeknek. Rendszerint ott bukik el a dolog, hogy ezek túlságosan oktatásízűek, tényleges használatuk során pedig felerősödik kötelező jellegük. Érdemes lenne tehát jó példákkal előállni és a tervezési folyamat során a felhasználói oldalt is figyelembe venni! 

Záró gondolatként Pat Kane szavai hangzottak el: "A játék az lesz a XXI. századnak, ami a munka volt legalább háromszáz évig az ipari társadalomnak: a megismerés és az értékteremtés domináns módja."


Az előadás a MindenGyerek konferencián hangzott el, 2012 október 4-én.

További ötletek

Zsófi ötleteit jó kiindulási pontnak találom, így elkezdhetünk a projektünk gyakorlati megvalósításán is tovább gondolkodni, részleteiben is kitalálni.
Az előző heti tanítási gyakorlatunkon meglepve tapasztaltam, hogy a kilencedikes tanulásban akadályozott osztály tanulóinak internetes aktivitása nagyjából a facebook használatára korlátozódik. (Az informatika órájukról visszatérve is azon lelkendeztek, hogy az egész órát a közösségi oldalon tölthették.) Ezért a Gmail fiók létrehozása és az alkalmazások bemutatása rövid ppt, illetve kipróbálási lehetőség keretében jó gondolat! A csoportmunka és a feladatok megoldása is hasznos lehet: az egyik csoport akár készíthetne egy rövid kérdőívet - mint ami a mi csoportunk feladata volt a múlt órán- a többiek számára, akár a Google alkalmazások ismeretéről is (feladat a feladatban), a mi szempontrendszerünk segítségével! Egy hosszabb távú tervet/projektet is lehetne kezdeményezni az osztályban, például választhatnak egy naptár felelőst, aki az osztályt érintő fontos eseményeket, határidőket, számonkérési időpontokat rögzíti a Google Naptár alkalmazásban, egy szabadidő szervezőt, aki a Google Csoport segítségével tájékoztatja a többieket a közös szabadidős programokról és egy kreatív csoportot, akik a közös fényképek megosztását szervezik az osztály Picasa webalbumában.
Autista fiataloknál a gondolatok és élmények megosztása szempontjából lenne érdemes vizsgálni a kérdést, talán számukra könnyebb ezen a viszonylag személytelenebb úton elindítani egy kommunikációs-interakciós folyamatot (kortársaikkal, akár tanáraikkal is) - ajánlani lehetne nekik a fényképek megosztását, a blogírást, illetve a rendszerezést (pl. napirend, közlekedés terén - Google Naptár, Térkép), miután felmértük, hogy hol tartanak.

Eszter pályázatokkal kapcsolatos kitekintéséről az jutott még eszembe, hogy utána kellene néznünk, milyen lehetőségek vannak a pedagógusok számára (továbbképzések, önképzés), akik szeretnék ezeket az ismeretek felhasználni, alkalmazni, majd a projekt során a diákok számára készített kérdőívbe belevenni, hogy a tanárok részéről mit tapasztalnak, használják-e ezeket az eszközöket, alkalmazásokat, illetve segítenek-e, ösztönzik-e őket ezek használatára.

TIOP 1.1.1.

Egy netes forrás alapján egy nagyon érdekes és abszolút a témánkba illő pályázatot találtam.
A nevét a bejegyzés címe is muatatja: TIOP 1.1.1 azaz a Társadalmi Infrastuktúra Program keretében meghirdetett pályázati felhívás, mely a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztésének támogatására szolgál. Vagy csak szolgálNA ?!
Ugyanis utána kerestem kicsit a dolognak és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja szerint úgy tűnik, hogy a pályázat fel lett függesztve...
Kétkedtem is, amint az SNI IKT akadálymentesítés című pdf-ben olvastam a rengeteg különböző SNI tanulók számára nyújtott IKT eszközről- a digitális palatáblától kezdve a diktafonon át a fejegérig - hiszen némelyik létezéséről ugyan már hallottam, ám arról még sosem, hogy ez bármely iskolában járna az SNI tanulóknak.
Elképzelhető, hogy 1-2 iskola pályázatot nyert volna, mivel arról nem találtam információt, ahogy arról sem, hogy a pályázatot mikor függesztették fel. Ellenben  a TIOP-nak meghirdetésre kerültek azóta újabb pályázatai, azok azonban már más témakörben.
Ha jelenleg is működő pályázatról beszélnénk csodálatos lenne, de azt hiszem az iskolák számára az interaktív tábla megszerzése (és fenntartása!) is nehéz feladat...

Ám, hogy ne ilyen pesszimista legyen a befejezés próbáljuk nézni a jó oldalát is a dolognak. Mármint annak természetesen nem lehet, hogy ez a pályázat már nem pályázható, de mind azon eszközök létezése -amiket a csatolt pdf-ben olvastam- is bíztató, hogy azért sok lehetőség van és sok új út az eredményesebb fejlesztéshez, oktatáshoz. 

Ötletek

Sziasztok!


Arra gondoltam, hogy mivel tanulásban akadályozottakkal és autistákkal csináljuk ezt a kutatást, megosztom veletek az ötleteimet. Várom a visszajelzéseket, hogy mit gondoltok róla.

Tanulásban akadályozottak csoportra vonatkozóan azt találtam ki, hogy első sorban felmérjük, hogy kinek van gmail-es postafiókja, ki mennyire használja az email-ezést, és mennyire a google alkalmazásokat. Az utóbbit úgy képzeltem el, hogy, akinek nincsen gmail-es postafiókja, annak segítünk egyet kreálni. Majd egy kérdőíves módszerrel felmérjük, hogy ki mennyire ismeri az alkalmazásokat (nyelvhasználatra, megfogalmazásra figyelve, képekkel segítve a megértést). Ezután tartunk nekik egy- egy rövid bemutatót (ppt-vel megerősítve), hogy az általunk kiválasztott legfontosabb alkalmazások, melyeket használni fognak a jövőben, hogyan is működik. Majd csoportokra osztjuk őket, vagy ők rendeződnek csoportokba, és egy adott feladatot kell megcsinálniuk, mely alatt, mivel 4-en vagyunk, ott ülünk mellettük és segítünk nekik (megérteni a feladatot, megfogalmazni a mondatokat... stb.). Majd a feladatukat bemutathatják egymásnak, esetleg csoportonként meg is csinálhatják, attól függ, ki, milyen feladatot kapott.

Autistáknál is hasonlóra gondoltam. A kommunikációt segítve, valamint a szociális viselkedést előtérbe helyezve, hiszen nálunk ez az, ami gyengeségnek számít. Képekkel, videókkal folyamatos megerősítés, valamint ha van olyan gyermek/ tanuló a csoportban, aki ezeket már ismeri, akkor rá támaszkodva, építve segíteni a többieknek is. Ez a pont tudom, eléggé vérszegény, így ide még kiegészítések kellenek, vagy teljesen új ötletek.

Szóval? Mit gondoltok?

Üdv: Zsófi